Szerintünk a 2013-as Tomb Raider a legjobb kezdés. Ez a rész teljes egészében az elejéről indítja Lara történetét, tehát semmilyen előismeretet nem igényel, és a sorozat legkönnyebben kezelhető irányítását adja, ami mai szemmel óriási előny a merev korai részekhez képest. Aki viszont kifejezetten a fejtörők és a felfedezés miatt érdeklődik a sorozat iránt, annak inkább a Tomb Raider: Anniversary vagy a Tomb Raider I-III Remastered ajánlott, mert azok őrzik meg a leginkább a klasszikus, gondolkodásra épülő játékmenetet.
A Tomb Raider az angol Core Design 1996-os játékával indult, és azonnal a háromdimenziós játéktér egyik legfontosabb darabja lett. A derbyi csapat olyan világot épített, ahol a kamera szabadon körbejárható termeket mutat, a főszereplő pedig ugrik, kapaszkodik, úszik és mászik, ehhez pedig a Toby Gard által megálmodott Lara Croft figuráját adta, aki néhány év alatt a videojátékok legismertebb szereplői közé került. A sorozat kiadója sokáig az Eidos Interactive volt.
A játékok magja mindig ugyanaz maradt, ami nem más mint a magányos felfedezés. Lara egyedül járja be az ősi romokat, sírkamrákat és eltemetett városokat, a haladás pedig nem a harcon, hanem a térbeli fejtörők megoldásán múlik. Kapcsolókat kell megtalálni, mozgatható elemeket a helyükre tolni, csapdákkal borított folyosókon időzíteni az ugrásokat, és megérteni, hogyan működik az adott épület mint gépezet. A korai részek épp ezért állnak közel a kalandjátékokhoz, hiszen jóval több időt tölt el bennük a játékos gondolkodással és tájékozódással, mint lövöldözéssel. A hangulathoz hozzátartozik a sorozat jellegzetes magánya is, hiszen a helyszíneken sokszor egyetlen élő szereplő sincs.
A Core Design hat játékot készített: az első rész után a Tomb Raider II (1997) és a III (1998) egyre nagyobb és nehezebb pályákat hozott, a The Last Revelation (1999) Egyiptomba helyezte a történetet, a Chronicles (2000) visszaemlékezésekből épült fel, a nehéz sorsú The Angel of Darkness (2003) pedig félkész állapotban jelent meg, és a stúdió kezéből ki is került a sorozat.
Ezután az amerikai Crystal Dynamics vette át a fejlesztést, és három játékkal újította meg a márkát. A Legend (2006) gördülékenyebb irányítást és filmesebb történetvezetést hozott, az Anniversary (2007) az eredeti első rész teljes újragondolása volt, az Underworld (2008) pedig a skandináv mitológia felé fordult. A következő nagy fordulat 2013-ban jött, amikor a stúdió a nulláról indította újra a sorozatot: a Tomb Raider (2013), a Rise of the Tomb Raider (2015) és a Shadow of the Tomb Raider (2018) egy sokkal sebezhetőbb, fiatal Larát mutatott, több túlélésre és harcra épülő játékmenettel, de a nagy, opcionális sírkamrák formájában megőrizve a régi fejtörőket is. Mellékágon olyan játékok születtek, mint a felülnézetes Lara Croft and the Guardian of Light (2010) vagy a rejtvényközpontú Lara Croft Go (2015).
Az elmúlt években a klasszikus vonal is új életre kelt: a Tomb Raider I-III Remastered (2024) és a IV-VI Remastered (2025) az első hat játékot teszi elérhetővé mai gépeken, egy gombnyomással váltható eredeti és felújított grafikával. A jogok időközben az Embracer Grouphoz kerültek, a kiadói feladatokat pedig az Amazon Games vette át. A Crystal Dynamics két új játékon dolgozik: a Tomb Raider: Legacy of Atlantis az 1996-os első rész teljes újragondolása a Flying Wild Hoggal közösen, a Tomb Raider: Catalyst pedig egy vadonatúj, Észak-Indiában játszódó történet. Mindkettőben Alix Wilton Regan adja Lara hangját. Larának ezen kívül két mozifilmje készült Angelina Jolie főszereplésével, majd jött egy újraindított változat Alicia Vikanderrel, és egy animált sorozat a Netflixen. Legújabban pedig egy élőszereplős sorozat is készül Sophie Turnerrel a főszerepben.