Nehéz a karbantartók élete: kipróbáltuk a Retrospace-t

Nagy fába vágták a fejszéjüket a Wild Gentlemennél. Már a műfaji besorolás sem egyszerű. Belső nézetes, disc-punk, retro dizájnú, immerzív űrhorror túlélőjáték-vagy valami ilyesmi. :-) Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy nem az eddig megszokott játékstílusukkal van dolgunk. Bár az antropomorf állatok itt is megjelennek, csak kicsit másképp. Abban is biztos vagyok, hogy valamilyen poénos utalások lesznek a Vadvilág játékai felé. A demóban pl. már „ellőtték” a Big Berthás poént.

Első ránézésre kicsit sablonosnak tűnik minden: az emberiség egy csoportja a jobb jövő reményében egy sokatmondó, Aurora 5 nevű űrállomáson éli életét. Ez egy flottához tartozik, ami új otthont keres. Aranykor, szép jövő, miazmás. Aztán szépen lassan elromlik minden, főleg egy fekete lyuknak és egy űrbetegségnek nevezett kórság miatt, amit irányított mutációkkal próbálnak kordában tartani. De tudjuk, ennek jó vége nem lehet-nem is lett. Láttunk már hasonlót. De megnyugtatok mindenkit, itt egy teljesen egyedi feldolgozást kapunk, ami egy érdekes egyveleggé áll össze.

Mi akkor vesszük kézbe az irányítást, amikor már beütött a krach (á la Bioshock). Egy különleges kaszt tagja vagyunk, a gondnokoké. Ők végzik azt az aljamunkát, amitől egyáltalán működik az egész kóceráj. De itt a lehetőség az előléptetésre, mi lehetünk a hősök. :-) Ebben segítségünkre lesz az állomás mesterséges intelligenciája, aki rögtön fel is veszi velünk a kapcsolatot.

Alapvetően tehát mászkálnunk kell, eljutni A-ból B-be, miközben mindenféle nehézség és zárt ajtó akadályozza utunkat. Két megközelítést kínálnak fel a fejlesztők. Lehetünk Doom stílusban daráló gyilkológépek. Erre meg is lesz a repertoárunk, a demóban már lehet kis pityputty pisztolyunk, brutál Magnumunk, vagy sörétesünk, de az ínyencek akár jelzőrakétával is dolgozhatnak (ezt hajdanán a Bloodban imádtam). Munkakörünkből adódóan van egy multiszerszámunk. Ezzel -akárcsak a való életben- elkalapálhatunk valakit, de akár javításra is használhatjuk. Takarítószerekkel is tudunk dolgozni, pl. víztócsát létrehozva és abba áramot vezetve már kész is a csapdánk. Még egy felmosószettet el tudnék képzelni (sponsored by Vileda). A felmosott placcon meg az ellenfelek dobnának egy hátast. :-)

Ha viszont a Thief játékokon nőttünk fel, lehetőségünk van a sötétben bujkálásra is. Számos alternatív útvonalon lehet közlekedni, mint pl. szellőzőjáratok és szervizalagutak. Sötétben lopódzva orvul, vagy akár csapdákkal is kiiktathatjuk az ellenfeleket. Dobozokat pakolva elérhetetlen helyekre is eljuthatunk, de akár fedezékként is használhatjuk őket.

Fontos szerepük lesz még a mutációknak, vagyis a Mutamodoknak. Ezzel pl. molylepkeként a fényre állva regenerálódhatunk, csak vigyázzunk, nehogy betegesen vonzzon a fény… Tehát itt is tetten érhető a kozmikus egyensúly-valamit valamiért.

A mentési rendszer sem a megszokott. Egyelőre van automatikus mentés, illetve egyetlen gyorsmentési lehetőségünk. Ha elhalálozunk, semmi probléma, a fix pontokon található klónautomaták újra legyártanak minket. Persze tudjuk, semmi sem tökéletes, főleg az ember alkotta gépek nem. Ezért előfordul, némi hiba csúszik a folyamatba, aminek következtében valami kellemetlen tulajdonsággal éledünk újjá. Mondjuk alkoholisták leszünk, vagy félünk a sötétben, esetleg influenzásak leszünk. Ez igen mókás dolgokat eredményez, pl. végigrókázzuk az űrállomást, vagy fedezékben bujkálva a rémségek elől tüsszentünk egy orbitálisat. De nincs gond, ha van elég pénzünk, akkor akár meg is gyógyíthatjuk magunkat. Vagy ha megtaláltuk elhunyt önmagunk, a genetikai anyagát leszívva már rendbe is jövünk.

Persze semmi poén nem lenne, ha csak ennyi a büntetés az elhalálozásért. De ilyenkor a felszerelésünk sem lesz teljes, illetve ha nem vagyunk elég gyorsak és nem töltünk vissza még halálunk előtt, bizony a gyorsmentett állás felülíródik a klónautomatából való kilépésünk időpontjával. Van itt kihívás, ami egyáltalán nem baj. Bár azóta a visszajelzések alapján könnyítettek a rendszeren. Több tárgyunk, fegyverünk marad ilyenkor nálunk, illetve van egy olyan választható opció, hogy a mentések nem íródnak felül. Egyrészt érthető, hiszen a játékosok igényeit kell kiszolgálni. Fiatal koromban én is könnyű fokozaton kezdtem mindent, illetve szerettem csalni (CheatCodex rulez!).

A másik ilyen felhasználók felől felrótt dolog, hogy túl sötét van egyes helyeken. Van zseblámpánk, tehát nem értem annyira a problémát, de legyen. Ez a világos-sötét kérdés talán örök dilemma marad… (Az „öregek” még emlékezhetnek: hajdanán a Doom 3-ban a zseblámpahasználat szerintem ötletes volt, bármennyire is életszerűtlennek tűnt.) Bár én örülnék, ha meghagynák ezeket a nehezítéseket, mert erre is igény van (pont erről volt szó nemrégiben a podcastben). Csak hagyják meg opcionálisnak. Bár ez is kérdéses: ha választható valami, hajlamosak vagyunk a könnyebbik utat választani.

A felszerelés: korlátozott helyünk van, úgyhogy a feneketlen zsákot elfelejthetjük. A jól ismert négyzet alapú helyfoglalási rendszerrel pakolgathatjuk cuccainkat. Egyelőre ezek a fegyver/lőszer, étel/ital, elsősegélycsomag kategóriába tartoznak. Viszont ha valami felesleges, nem csak eldobhatjuk, hanem szétbontva nyersanyagokhoz is juthatunk. Ezzel gondolom majd lehet craftolgatni (van erre valami jó magyar kifejezés?), ámde a demóban nem találkoztam ezzel a lehetőséggel. Ezen kívül gyűjthetünk pénzt, amit különböző automatákban költhetünk el gyógyításra, kajára, stb. Valamint minden élőlény hullájából kinyerhetjük a genetikai anyagát.

Már volt róla szó, de ezzel sem találkoztam a demóban: a lényeket lefotózva elemezni tudjuk őket, ami előnyökkel jár. Remélem, minél közelebbi a kép annál több infó nyerhető ki belőle :-)

Minden infót megtalálhatunk a sisakunkba épített rendszerben: beszélgetések, felszedett audio jegyzetek, feladatok, ilyesmik. A szokásos. Térképünk is van, de ezek nem alapból lesznek meg, különféle konzolokon tudjuk letölteni őket menet közben.

A kinézetéről annyit tudok mondani, hogy retro. :-) Nem akar fotorealisztikus környezetet, de a hangulathoz ez nem is kell. Ami zavaró volt néhol, hogy nem mindenhol egységes a részletesség. De ez még is csak egy demó, ebből még semmi következtetést nem lehet levonni. A környezet -főleg a plakátok- az ötvenes-hetvenes évek közti időszakot idézik, merítve a szovjet/amerikai stílusokból. Az összhatás nem rossz, de a retro érzés nem teljesen jött át. Ettől függetlenül hangulatos és egyedi, illetve egyáltalán nem veszi magát komolyan, a jó értelemben.

Nem is akarok mást elmondani, akinek meghoztam a kedvét, próbálja ki, pár óra az egész (bár bőven duplázható, ha ki akarjuk ismerni). A történtre biztosan nem lesz panasz, Bánkék mindig tudnak egy jó sztorit kanyarítani a játékaik mellé. Az biztos, hogy van még mit finomítani a rendszeren, játékmechanikán és az egyensúlyon (a ládák fizikája még hagy némi kívánnivalót maga után), de már két komolyabb javítást is kiadtak hozzá, tehát gőzerővel dolgoznak a játék gatyába rázásán. A szokásos kérdések a levegőben lógnak addig, amíg a teljes verzió ki nem jön: mennyi ideig lesz képes fenntartani az izgalmat, nem lesz-e monoton, vagy épp túlbonyolított? Meglátjuk.