Tukoni: Erdőgondnokok teszt

Kezdjük ott, hogy a történet alapfelütése marha jónak számít – legalábbis szerintem –, de tegyük hozzá: manapság már alig-alig pattannak ki az írók fejéből újabb sztorik, kvázi mégsem tudnak már meglepni bennünket. Szóval, adott egy tipikus erdő, egy átlagos állatfelhozatallal, melyet a rengetegben lakó szellemek, azaz a gondnokok segítenek, hogy zökkenőmentesen felkészülhessenek a téli álmukra. Hogy konkrét legyek: a tukonik ágyneműket készítenek az állatoknak, valamint a kisebb ügyes-bajos dolgokban segédkeznek az első hóesésig. A játék ott veszi fel a fonalat, amikor Vándor, a történetünk főszereplője kézhez kap egy meghívót egy különleges eseményre. És az első fejezet pont arról szól, hogyan kell felkészülnie Vándornak az útra, emellett itt sajátíthatjuk el az irányítás alapjait.

A gondok inkább azzal kezdődnek, hogy a sztori alapjait ki lehetett volna bővíteni/bontani egy 4-5 órás kalandjátékká, jobbféle fejtörőkkel - amik megdolgoztatják egy csöppet azt a bizonyos szürkeállományt. Merthogy a játékmenet annyiból áll összesen, hogy A-ból B pontba ingázva, majd B-ből C-be eljutva, aztán E pontból visszakanyarodva, fel-alá rohangálva tárgyakat kell eljuttatni az NPC-knek, esetleg egy-egy kirakóst megoldani. Tehát maga a játék csak ennyiből áll; semmi, de semmi másból. Ennek fényében fura döntés volt a teafőzés mint funkció, vagy hogy a Vándornál lévő termosznak sincs semmi funkciója. Ámde a csalódottság számlájára leginkább azt tudnám felírni, hogy az egész hóbelevancot úgy cirka 2-3 óra alatt ki lehet maxolni bárminemű megerőltetés nélkül. Ahogy saccolom, a 10-12 éves korosztály minden bizonnyal jól fog szórakozni a Tukonin – hisz egyébként is nekik szól –, de az idősebbeket nem fogja lekötni.

Ami nagy pozitívum, az a zene. A zene már önmagában megtestesíti az erdőt, az őszt és a sürgést-forgást, ami a történet alapján is zajlik. Na meg ott van még a grafika is. A kézzel rajzolt hátterek egyszerűen nagyszerűek, és a karakteranimációk profin kidolgozottak, nincsenek torzítások/megnyúlások egyetlen karakternél sem. A kétdimenziós animációkat ebből a szempontból is nehéz összerakni, de ezt az akadályt sikeresen vették a készítők. De..., megint itt jön egy de: bizonyára feltűnt, de nem a szerencsés, hanem inkább a balszerencsés véletlennek köszönhetően kapott a játék egy magyar nyelvű fordítást. Csakhogy azzal a hangyányi bökkenővel kell szembesülnie az embernek, hogy az interfész fordítása botrányosan rossz, mivel gépi fordítót bevetve készült. És értem én, hogy a pénz nagy úr, de a közösség nagy valószínűséggel kapóra jöhetett volna a fejlesztőnek, ha segítséget kér a steames fórumokon, ráadásul még szinkron sincs, amihez szövegkönyv tartozna. Még a stáblistás szövegek is összecsúsztak, na meg persze a menüpontokat is összekeverte a gépi ferdítő a prológus főmenüjében...

Nem tudom kik azok a séfek, de nem találkoztam velük a végigjátszás során:

Unorthodoxnak hathat, de kíváncsiságból „belekóstoltam” a játék ingyenes prológusába és a demóba is, hogy lássam, honnan indult ki a fejlesztés, viszont újfent sajnálattal kellett megtapasztalnom, hogy ugyanazoktól a hibáktól szenved az ingyenes bevezető, akárcsak a teljes játék. Itt pedig ki is lehetne térni az irányításra, ami szintén nyögvenyelős lett, egérrel pedig pláne. Vándorunk gyakorta akad fenn a láthatatlan akadályokban, arról nem is beszélve, amikor az inputot figyelmen kívül hagyja: többszöri kattintásra sem hajlandó megmozdulni, vagy éppen késve reagál. És mindamellett a kontrollertámogatás se mondható az igazinak, például a tárgylistában nem lehet lapozni a d-paddal, kizárólag a bal stickkel. Technikailag amúgy stabil a játék, a meglepő fordulatot a grafikus motor mivolta okozta: a prológust a népszerű Unity Engine hajtja, de a teljes játékot már az Unreal Engine 5.4-es verziója.

A Tukoni: Erdőgondnokok 2026. augusztus 17-én jelenik meg, kizárólag az Epic Store, GOG és a Steam rendszerében. Konzolos megjelenésről egyelőre nincsenek hírek.