The Last Case of John Morley teszt

Olcsó húsnak híg a leve.

Szabó István
Szabó István · 2 perc olvasás
The Last Case of John Morley

A demóba belenyalva, még elsőre nem tűntek fel ennyire a játék minőségbeli hiányosságai. Ez a 2-3 órás kaland sokkal jobban sikerülhetett volna, de mondhatni "el van vele az ember". Ámbár, ha őszinték akarunk lenni, ez a program elkerülhetetlenül egy Fanatical vagy IndieGala bundle részét fogja képezni, ha akarja a fejlesztő, ha nem.

Kezdjük ott, hogy talán ma már nem is lehet igazán maradandó vagy egyedi történeteket kitalálni... bár ettől függetlenül is összekalapálható egy értelmes játékprogram. Csakhogy ez nem igazán sikerült a fejlesztőnek, mert megpróbálta beállítani az egész hóbelevancot egy misztikus, noir-os és olcsósított Sherlock Holmes The Awakenednek, itt-ott egy leheletnyi Viharszigettel. A sztoriban azért egy-két fordulat akadni akad, de ezt mindenki másként éli meg, attól függően, hogy annak előtte mennyi idő töltött el hasonló médiumok vagy filmek fogyasztásával, azaz, mekkora ingerküszöb fejlődött ki az ilyen stílusú cuccok iránt. A promóanyagok jó része megtévesztő; ráadásul az sem segít a helyzeten, hogy ugyan a stílusok keveredésével kicsit azért kitűnik a The Last Case of John Morley a tömegből - mert hát egy nyomozós sétaszimulátort kap kézhez a játékos -, viszont ettől mégsem lesz kalandjáték vagy akár kalandos játék. Sőt, fájó, hogy a dialógusok viszonylag lassúak egy narratívára épülő játékban.

The Last Case of John Morley teszt - kép 1
The Last Case of John Morley teszt - kép 2

Sajnálatos, de a műfaji átfedések és a tudatos félrevezető reklámanyagok miatt, első ránézésre, sokan tévesen horror kategóriába sorolhatják John Morley „kalandját”; és nem szívesen teszem ezt, de ki kell, hogy mondjam: aki horrorra számít, azt le kell lomboznom, maximum a baltával faragott, sápadt arcoktól lehet néha megijedni. Ettől függetlenül, a játékban lévő helyszínek, a szinkron és a muzsika kicsit felhúzza az összképet, ámbár ez édeskevés. A játékmenet is végtelenül egyszerű: zárakat ki kell nyitnunk és barangolni kell a helyszíneken, majd rekonstruálni a felgöngyölítendő ügy darabkáit. Repetitív és egyszerű. Ennyi. Se több, se kevesebb. Nincs bujkálás vagy menekülés szörnyek elől; nincs egy deka természetfeletti lény se.

A látványért az Unreal Engine 5.5 a felelős, na meg a fejlesztőbrigád a maga viszonylag alacsony költségvetésével. Továbbá, az sem túl bizalomgerjesztő, hogy a steames oldalon közlik a vásárlóval, hogy apróbb AI-jal készített elemeket tartalmaz a játék. Ugyanis a fejlesztő állítja, hogy jóformán textúrákat érint. Szóval ezt a képet azért zárásnak előtte itt hagynám:

The Last Case of John Morley teszt - kép 1

És még mellé pár elég fura modellt (nem hittem volna, hogy kültérre is árulnak téglamintás tapétát):

The Last Case of John Morley teszt - kép 1

Döntse el mindenki maga, hogy mennyire korhű az AI által generált tartalom, és még ezen kívül mennyi lehet a játékban...

5 AG PONT
Verdikt Olcsó húsnak híg a leve.

Vontatott és egyszer használatos. Kihagyott ziccer, mert kellő odafigyeléssel ebből egy sokkalta jobb játék is lehetett volna.

Szabó István
Szabó István

A Mosómedve-föderáció magyarországi nagykövete.

Minden cikke →

A cikk játéka

Olvasd el ezt is

Hozzászólások

Csak regisztrált felhasználók tudnak hozzászólni.

Írd le a véleményedet a témában!