Egy dolgot megtanultam az Overboard! játszása közben, mégpedig azt, hogy kegyetlenül kétbalkezes gyilkos lennék. Mármint, nem is igazán a tettel van gond, hanem azzal, hogy a lehető legjobban jöjjek ki belőle. Az első végig játszásom után még gonosz kacajjal nyugtáztam, hogy milyen profi férjgyilkos vagyok. Aztán amikor harmadszor és negyedszer egymás után az állami nevelőintézetben végeztem, rájöttem, hogy megúszni valamit az egy dolog, de ahhoz, hogy úgymond All-In, mindent megnyerjünk, ahhoz valóban meg kell dolgoztatnunk a kis szürke agysejtjeinket, pont úgy, ahogy azt maga Poirot felügyelő mondaná.
És bizony akár mondhatná is, mert az Overboard!-ról szinte süt az Agatha Christie novellákból ismert hangulat és a rá jellemző karakterek színessége. A brit Inkle stúdiónak ismét sikerült belenyúlnia a tutiba, mert bár az alapötlet tök egyszerű, a végeredmény mégis az egyik legjobb krimi lett, amit az utóbbi időben a képernyőnkre varázsoltak. Tedd a játékost gyilkossá, és adj neki 8 órát, hogy megússza. Mindeközben nehezítsd meg a dolgát elejtett bizonyítékokkal, szemtanúkkal, kotnyeles karakterekkel és egy épp nyomozóbabérokra törő ex-katonával.
Az Overboard! alapfeltevése egyszerű. A játékos egy Veronica Villensey nevű hölgyeményt irányít, aki a játék kezdetekor már megölte a hűtlen férjét, és most már csak az van hátra, hogy megússza a dolgot. A többi szereplő, aki a játékossal együtt utazik az 1930-as évekbeli luxushajón, gyanúkat és elméleteket fog gyártani, különösen, ha nem tartjuk magunkat hűen a történetünkhöz. Mindegyiküknek van valami titkolni valója, de nekünk minden mézes-mázos (és néha egyenesen erőszakos) képességünket be kell vetnünk, hogy kiderítsük az igazságot, és a sajátunk rejtve maradjon.
Minderre összesen 8 virtuális óránk van, ami a különböző tetteink alapján különböző sebességgel telik. És bár elsőre úgy tűnhet, hogy alig van tartalom a játékban, de valójában a hajón rengeteg gonoszságot véghez vihetünk. Értéktárgyakat lophatunk, rákenhetjük a gyilkosságot egy másik szereplőre, sőt, még a gyilkolászást is folytathatjuk, ha úgy tartja a kedvünk. A játék ezeket a lehetőségeket nem mindig löki az arcunkba, de minden egyes befejezés és új párbeszédek kipróbálása, újabb és újabb lehetőségekről rántják le a leplet nekünk.
Viszont ahogy korábban említettem, bemocskolni a másikat egyáltalán nem lesz könnyű.
A gyűlölt férjünk halálát öngyilkosságként elfogadtatni elég egyszerű, pont úgy, mint kideríteni, hogy melyik karakter volt a szeretője, vagy hogy egy másiknak egy vödörnyi pénzzel tartozott. De valakit ténylegesen bemártani elég bonyolult, és nagyon könnyen elszúrhatjuk. A szereplők a saját időbeosztásuk szerint mozognak a hajón, és időbe telik, amíg megtanuljuk az időrendi cselekedeteiket. Veronica pedig valójában elég hanyag gyilkos, a tettét legalább három ember látta részben vagy egészben, és ráadásul a dulakodásban még az egyik fülbevalóját is elvesztette. Tehát rengeteg a lehetőség, hogy merre induljunk. Megpróbáljuk megszerezni a fülbevalót, mielőtt valaki más tenné? Vagy fontosabb, hogy rögtön az elején mindenkinek elmondjuk, hogy eltűnt a férjünk? Bárhogyan is döntünk, minden egyes választásunk más irányba tereli a történéseket.
A sok újra játszás miatt hamar egyhangúvá válhat egy ilyesfajta játék, főleg, ha az egyes párbeszédeken újra és újra át kell rágnunk magunkat. Az Overboard! azonban tartalmaz egy szuper funkciót, melynek segítségével az egyes jeleneteket könnyedén meggyorsíthatjuk. Emiatt is, de maga a narratíva miatt, amely elég lebilincselő volt ahhoz, hogy napokig lekössön, nem kell attól félni, hogy a játék unalmassá válik. Körülbelül 5 befejezés után láttam meg a legördülő készítők nevét, ami gondolom a „best endinget” jelentette. Ez kábé 2 órát vett igénybe. Viszont meglepetésemre a sztorinak egyáltalán nem volt vége. Újabb és újabb feladatok jelentek meg a naplómban, amiknek végrehajtása még több agyafúrtságot igényelt. Ezek után még vagy 10x vittem ki a játékot és ezúttal próbáltam a lehető legnyakatekertebb módszereket alkalmazni, igencsak meglepő eredményekkel. Mindenképp ajánlom, hogy ti is próbáljatok ki benne mindent, amit csak ki tudtok.