A játék követésével sosem maradsz le a játékhoz kapcsolódó legfrissebb hírekről, mivel emailben vagy itt az oldalon értesítőt küldünk neked róla. Ha nem szeretnél emailt kapni, akkor ezt a profilod beállításaiban tudod módosítani.
Miről szól?
Kézzel rajzolt detektívjáték egy egyik napról a másikra eltűnt latin-amerikai kisvárosról, ahol négy évszázad hazugságait kell arcról arcra, névről névre kibogozni.
A Funeral for the Sun Nicolás G. Cid Delgado szinte teljesen egyedül készített, kézzel rajzolt nyomozós kalandjátéka, amely a Return of the Obra Dinn és a The Roottrees are Dead nyomdokain jár. Egy elhagyatott latin-amerikai város hamvai között kell kideríteni, ki kicsoda, ki kihez tartozik, és ki kinek a haláláért felelős.
Történet
Cerro Milagroso valamikor virágzó kisváros volt, ma azonban csak romok és hamu maradt belőle. A hivatalos változat szerint 1968-ban egy hatalmas tűzvész egyetlen éjszaka alatt elpusztította a települést, és vele együtt csaknem mind a több mint hétszáz lakóját.
A főszereplő egy egyetemi kutató, aki a rejtélyes katasztrófa nyomába ered, és a kikötőből indulva járja be a kihalt várost. A romok között furcsa virágok nőnek, amelyek megérintése visszarepít a múltba: ilyenkor a város lakói újra átélik életük egy-egy meghatározó pillanatát, mi pedig csendes szemtanúként figyelhetjük őket. A nyomozás a város központjában álló Solanor-hacienda falai között kezdődik, a város polgármesterének családjánál, de a szálak hamar az olajmezőre, a templomba, a folyópartra, és egyre régebbi idők felé vezetnek.
A történet három felvonásban bomlik ki. Az első a Solanor családot követi az 1940-es évektől az 1960-as évekig, a második többnyire az 1920-as és 1930-as évekbe vezet vissza, a harmadik pedig egészen a 16. századig, a spanyol hódítás koráig.
A fejlesztő a latin-amerikai irodalomból, főként García Márquez Száz év magány című regényéből merített, és a játék hangulata is a mágikus realizmust idézi.
Játékmenet
A Funeral for the Sun egy körülbelül nyolcórás, nem lineáris detektívjáték, amelyben a felfedezés és a következtetés kapja a főszerepet. Cerro Milagroso egyképernyős jelenetekre, afféle tablókra oszlik, amelyeket a jelenben és a múltban is bejárhatunk. A virágok segítségével bármikor szabadon ugrálhatunk a jelen és a múlt között. A különböző színű virágok más és más korszak emlékeihez vezetnek, a játékban összesen több mint hetven emlék vár felfedezésre.
Az igazi nyomozás a jegyzetfüzetben zajlik. A feladatunk, hogy a több mint száz portré mindegyikéhez hozzárendeljük a helyes kereszt- és vezetéknevet, összevonjuk ugyanannak az embernek a különböző életkorokban készült arcképeit, és színes vonalakkal összekössük a szereplőket aszerint, hogy rokonok, szerelmesek vagy éppen egyikük a másik gyilkosa.
A deduktív munka mellett kisebb, hagyományos kalandjátékos feladványok is akadnak: kulcsokat kell találni a hacienda zárt ajtaihoz, eszközzel kell átvágni az utat elzáró indákat, egy széf kombinációját pedig a szereplők születésnapjaiból és egy kézzel feliratozott naptárból lehet kikövetkeztetni. A haladást egy feladatlista segíti, a már látott beszélgetések pedig később teljes egészükben újraolvashatók.
Technikai megoldások
A játék teljes grafikáját a fejlesztő maga rajzolta, vázlatos, karcos vonalvezetéssel és meleg narancs és vörös színekkel. Minden korszak emlékei saját, többnyire egyszínű palettát kaptak, így első pillantásra látszik, éppen melyik évtizedben vagy évszázadban járunk. A zenét a fejlesztő testvére, Alejandro szerezte.
Képek
Videók
Te mit gondolsz róla?
Olvasói vélemények
Még senki nem írt szöveges véleményt.