Gabriel Knight

A Gabriel Knight-sorozat a Sierra On-Line kiadásában, Jane Jensen vezetésével született meg, aki addig a King's Quest VI társtervezőjeként dolgozott Roberta Williams mellett. Az 1993 végén megjelent első rész, a Gabriel Knight: Sins of the Fathers volt az első teljesen önálló munkája, és azonnal kilógott a kiadó katalógusából. A Sierra addig inkább mesés, humoros vagy családbarát kalandjátékokat gyártott, Jensen viszont egy sötét, felnőtt hangvételű okkult krimit írt, amelyet alapos történelmi és vallástörténeti kutatás támasztott alá. A zenét a sorozat mindhárom részéhez Jensen férje, Robert Holmes szerezte.

A főszereplő Gabriel Knight, egy csapnivaló könyvesboltot üzemeltető, örökké pénzhiánnyal küzdő New Orleans-i író, aki egy rituális gyilkosságsorozat után kezd nyomozni, és közben kiderül, hogy a valódi családneve Ritter, és egy ősi német démonvadász vonal, a Schattenjäger utolsó tagja. A könyvesboltot valójában a lényegesen szervezettebb és képzettebb Grace Nakimura tartja életben, aki a kutatómunkát is végzi, és aki a folytatásokban egyenrangú társsá, sőt játszható szereplővé válik. Kettejük civakodó, mégis egyre bensőségesebb kapcsolata a sorozat egyik legerősebb szála. Az első rész szinkronja a maga korában látványos névsort vonultatott fel: Gabriel hangját Tim Curry adta, a szereplők között pedig ott volt Mark Hamill és Michael Dorn is.

Az első két rész klasszikus point-and-click kalandjáték, amelyben a nyomozás beszélgetésekből, jegyzetelésből, régi iratok olvasásából és a helyszínek aprólékos átfésüléséből áll. A történet mindkettőben szakaszokra bomlik: az első rész napokra, a második fejezetekre, amelyekben hol Gabriellel, hol Grace-szel nyomozunk. A fejtörők nagy része nem tárgyi ügyeskedés, hanem valódi következtetés, és a sorozat elvárja, hogy a játékos a részletekre is odafigyeljen. A harmadik rész ebből a szempontból kilóg a sorból. Háromdimenziós, szabadon mozgatható kamerával bejárható helyszíneken játszódik, a cselekmény három napon át, órára pontosan kijelölt idősávokban halad előre, és bár ebben is akadnak kiváló, következtetésre épülő feladványok, például a Rennes-le-Château titkához vezető, a Sidney nevű számítógépes program segítségével megfejthető rejtvénysor, jóval több benne a mesterkélt, tárgyakkal való bűvészkedés is. Ami viszont mindhárom részt összeköti, az a jellegzetesen alapos háttérmunka, amely a voodoo vallási hátterétől a bajor királyi család történetén át a Grál-legendáig mindent valós forrásokból épít fel.

A három rész látványvilága teljesen különbözik egymástól. Az első kézzel rajzolt, kétdimenziós játék, a The Beast Within (1995) viszont teljes egészében élőszereplős felvételekkel készült, méghozzá Bajorországban forgatva, és egy müncheni farkasember-ügyből jut el II. Lajos király és Richard Wagner történetéig. Ezt a részt máig az élőszereplős kalandjátékok egyik legjobbjaként tartják számon. A Blood of the Sacred, Blood of the Damned (1999) már háromdimenziós, és a dél-franciaországi Rennes-le-Château körüli rejtélyekkel foglalkozik, jóval azelőtt, hogy a témát A da Vinci-kód világhírűvé tette volna. Ez a rész lett a sorozat és egyben a Sierra kalandjáték-korszakának lezárása, és bár a története erős, a hírnevét egy hírhedten életszerűtlen fejtörő vitte el, amely a műfaj egészéről szóló vitákban is gyakran előkerül.

A sorozatnak azóta sincs negyedik része. A jogok a Sierra megszűnése után előbb a Vivendihez, majd az Activisionhöz, végül a Microsofthoz kerültek, Jensen pedig több alkalommal is hiába próbálkozott a folytatással. Egyetlen kivétel az első rész teljesen újrarajzolt, új szinkronnal készült 20th Anniversary Edition kiadása 2014-ben, amelyet Jensen saját stúdiója készített. A szerző azóta sem tett le a folytatásról: 2024-ben Five Hearts címmel jelentetett meg egy új Gabriel Knight-novellát, 2025 végén pedig elárulta, hogy ugyanezzel a címmel készült el egy negyedik rész terve is, amely Salzburgban játszódna, kétdimenziós látványvilággal, egy izraeli független csapattal közösen. A Microsoft egyelőre nem reagált a megkeresésre.