Princze
A The Thaumaturge és Snufkin: Melody of Moominvalley ismertetőit olvashattátok is az oldalon, ezeket leszámítva igyekeztem komolyabban belemászni a Baba is You logikai játékba, ami a kockatologatás egyszerű ötletét viszi át egy fantasztikus szólánckirakásba, mindezt úgy, hogy képes volt leolvasztani az agyamat rendesen… Még nagyon messze vagyok a végétől, úgyhogy valószínűleg a következő hónapok során is terítéken lesz, hacsak nem dobom mérgesen a sutba :) Emellett végre nekiláttam a Baldur’s Gate III-nak is, de ebbe sem tudtam egyelőre önfeledten belemélyedni. Ha már jubilált, előszedtem az Amerzone-t is, Sokal legelső játékát, amit egy kellemes Myst-lightként éltem meg. Majd elővettem a másik hiányosságomat a művész úrtól, a Paradise-t, amiben sima és gémtörő bogarak hada próbálja megakadályozni a sikeres végigjátszást. Nagy szerencsémre találtam hozzá patch-t, különben már az első fejezetben ott ragadtam volna…
Tyucsev
Nos, itt a tavasz, d… ööö, dolgozni kell a ház körül. :-) Vagyis krónikus időhiányban szenvedek játékok terén. Egyedül a Darkest Dungeon II haladt döcögősen. A kollegák viszont nagyon aktívak, így szerencsére nem maradtunk anyag nélkül.
Trishike
A márciusom játékos szempontból eléggé egy kaptafából állt, ugyanis az előző hónap utolsó napján jelent meg a FF7 Rebirth, amibe bár „csak” közel hetven órát tettem bele, igen sok hétre lefoglalta minden szabadidőmet. A maradékban pedig a Dontnod (franc jegyzi meg a nevük új írásmódját) legújabb B kategóriás akció-kalandját, a Banishers: Ghosts of New Edent nézegettem. Bár sajna még mindig messze van egy Life is Strange minőségétől, mind történetmesélésben, mind játékmenetben és világépítésben pár szinttel jobb, mint mondjuk a hasonló Vampyr volt tőlük. Sztoriban persze továbbra is profi a francia csapat, ahogy abban is, miként kényszerítsen rá minket nehéz döntésekre, amiket nem nagyon könnyű mindig elhelyezni egy jó-rossz skálán, hogy éppen hol helyezkednek el rajta.