Syberia
A Syberia a kalandjátékok aranykora után született klasszikus, amiben Kate Walker ügyvédnő előbb egy rég halottnak hitt örökös nyomára próbál bukkanni, majd sutba dobva korábbi életét, egy fantasztikusnak ígérkező kaland részese lesz.
- 5
- rész
- 2002–2025
- időszak
- 4
- magyarítással
- 7,3
- átlagpont
Bár az első rész kapott egy remaszterizált kiadást, a külcsín felújításán túl kissé hanyag munkának érződik, így inkább maradnánk a 2002-es eredeti verziónál az autentikusabb élmény miatt, ráadásul így nem kerül erős kontrasztba a II. résszel, ami kvázi a történet második fele.
A Syberia-sorozat Benoît Sokal (1954-2021) belga képregényíró és -rajzoló legnépszerűbb játéka, amit a Microids segítségével valósított meg. A fejlesztő-kiadóval már a '90-es évek végén kapcsolatba került, amikor is tető alá hozták első játékát, a Myst-inspirálta Amerzone: The Explorer's Legacyt. A siker hatására jelentős pénzkeretet és egy 35 fős csapatot biztosított számára a kiadó, hogy megvalósíthassa álmai játékát.
A Syberia végül akkora projektté duzzadt, hogy kénytelenek voltak kettéválasztani, így kvázi a 2002-es első rész és a 2004-es Syberia II tulajdonképpen egy játéknak, egy kerek történetnek tekinthető. A játékok főszereplője az amerikai Kate Walker ügyvédnő, aki a Marson & Lormont cég képviseletében érkezik egy francia kisvárosba egy gyárvétel kapcsán. A dolgok azonban váratlan fordulatot vesznek, ugyanis kiderül, hogy van egy örökös, Hans Voralberg. Így a munkaadójához hű Kate útnak indul kelet felé egy különös vonaton egy automata masinisztával, Oscarral, hogy felkutassa az idős feltalálót. A folytatások igazából már nem kapcsolódnak szorosan Syberia (vagy ahogy mi mondjuk: Szübéria; nem összekeverendő Szibériával, annak csupán egy szigete) legendájához, ám Kate Walker utazása nem ér véget, hisz mindig akad egy újabb vonat, amire felpattanhat.
A játékok egy alternatív Földre kalauzolják a játékosokat, ahol a jól ismert valós helyszíneket fiktív országokkal és városokkal vegyíti Sokal. Mivel imádott állatokat rajzolni, a játékbeli világ faunája is tele van kitalált lényekkel, így bőven akad misztikum a játékaiban, továbbá a steampunk műfaj hatása is érezhető a különböző automatáknak, szerkezeteknek hála.
A játéksorozat klasszikus point-and-click játékmenettel operál, avagy legfőképp beszélgetnünk kell, felfedezni a környezetet és tárgyakat használni a továbbjutáshoz, mindezt előre renderelt hátterek előtt mozgó 3D-s szereplőkkel. Ami talán könnyebbé teszi az első játékokat, hogy minimális az interakciós pontok száma, ráadásul a kurzor azonnal jelzi, ha valamihez később tárgy kell. A későbbi részek is hasonló alapokkal bírnak, immár teljes 3D-ben, de előtérbe kerülnek az önmagukban álló fejtörők, illetve a Syberia: The World Before (2022) már történetmesélés és -vezetés tekintetében is egy magasabb szintet képvisel, egy igazi AA-s modern kalandjáték. Sajnos Sokal már nem érhette meg a megjelenését.
A leginkább technikai problémái miatt vegyes fogadtatásban részesült Syberia 3 (2017) kivételével valamennyi rész kritikai és közönségsiker lett, aminek hatására 2025-ben kiadták az első rész felújított változatát Syberia: Remastered címen, ami később VR-ban is megjelent. Bár az összkép inkább pozitív, a végeredmény nem aratott osztatlan sikert, hisz a játék közbeni grafikai tuningot leszámítva a felújítás felemásra sikerült. Meglátjuk, lesz-e valaha felújítása a második résznek, vagy hogy kapunk-e egy ötödik részt.
Benoît Sokal életéről – beleértve a többi játékát és képregényeit – itt olvashattok részletesebben.