Usual June

A Usual June egy külső nézetes akció-kalandjáték, amelyben egy egyetemista lány szörnyeket kaszabol, szellemekkel beszélget, és közben egy egész várost fenyegető rejtély végére próbál járni. A Finji játéka a látványos harcrendszert egy sűrű, karakterközpontú történettel köti össze, amely egyszerre ijesztő, vicces és melankolikus.

Történet

A történet Fen Harborban, egy kitalált középnyugati amerikai kisvárosban játszódik, ahol June, a főszereplő egy nyugodt nyári szünetre készül: lóg az egyetem környékén, ledolgozza a lemaradását, és igyekszik nem gondolni a jövőre. Ehelyett kristályteremtmények lepik el a temetőt, a városban élő szellemek sorra eltűnnek, a frissen beköltözött milliárdos pedig minden, csak nem jó szándékú. Valami nagyon nincs rendben a városban, és June a barátaival, élőkkel és holtakkal egyaránt, próbál rájönni, hogy pontosan mi.

June élete a rejtélytől függetlenül is válságban van. Két féléve maradt az egyetemből, a jegyei romlanak, egyre nehezebben ér oda időben bárhová, a laza nyári lógások pedig rendre nehéz beszélgetésekbe fordulnak arról, hogy mi lesz ezután. Az előző nyár tragédiáját még mindig nem dolgozta fel, a barátai a terveik szerint Fen Harborban maradnának, June viszont azt látja, hogy a számára fontos helyek sorra bezárnak vagy elköltöznek, és a legfontosabb ok, ami miatt maradnia érdemes lenne, végleg elveszett.

A cselekmény hajtóereje, hogy June immár látja és hallja a halottakat, akik szívesen és sokat beszélnek. A halottak fényképszerű memóriája és az élők azon képessége, hogy tárgyakhoz hozzáérjenek, együtt adja ki azt az eszközkészletet, amellyel a csapat felgöngyölítheti Fen Harbor múltját. Az idő azonban szorít, a szellemek egyre gyorsabban tűnnek el, a látóhatáron pedig vihar gyülekezik, egy másik világból érkező sereg képében. A történetet David Pinckney (Needle & Thread) és a BAFTA-díjas Cara Ellison (Ghost Town) írta.

Játékmenet

A Usual June a klasszikus kalandjátékos nyomozást és a gyors, akciódús harcot váltogatja. A harc külső nézetből zajlik, arénákban, és szándékosan könnyen tanulható alapokra épül: June közelharci fegyverkombói és gyors kitérése önmagában is hatékonyak, a hatalmasabb főellenfelek ellen viszont már szükség van a dashelésre, a szupermozdulatokra, a kitérésmegszakításokra (dodge cancel) és a hárításokra (parry). A rendszer kifejezetten jutalmazza a kockázatvállalást: a sikeres kitérések feltöltik June szupercsíkját, a páncélzata pedig harc közben regenerálódik, így a játékos eldöntheti, hogy hátralép és biztonságosan játszik, vagy előrenyomul és fenntartja a nyomást.

June a csatákból tapasztalati pontot szerez és szintet lép, ezzel pedig új lövedékekhez, védekező képességekhez, idézésekhez és csapdákhoz jut hozzá. Az új erők azonban árral járnak, amelynek természetét a játékosnak magának kell felfedeznie. A harcstílus bűbájok (Charms) felszerelésével és a felszerelés testre szabásával alakítható, így az ellenfelekhez igazodó, eltérő megközelítések is működnek.

A harcon kívül a hangsúly a felfedezésen és a beszélgetéseken van. A játék húsz egyedi helyszínt és több mint huszonöt karaktert kínál, köztük titkos laboratóriumokat, betemetett alagutakat, kísértetjárta csillagvizsgálókat, elhagyatott vasútállomásokat, valamint egy gyönyörű, de rejtélyes másik világot. A szellemekkel folytatott párbeszédek nem díszítőelemek: a halottak emlékei viszik előre a nyomozást, és a játékos döntései formálják, hogyan alakulnak a kapcsolatok June környezetében.

Technikai megoldások

A játék háromdimenziós, stilizált, élénk színvilágú grafikával dolgozik, amely a horrorelemek ellenére is barátságos, rajzfilmes hangulatot áraszt. A kameranézet külső, a harcjelenetek pedig gyors, jól olvasható animációkra épülnek. A zenét a BAFTA-díjas Adam Hay (Everybody's Gone to the Rapture, Dreams) szerezte, aki a projekt hangrendezői feladatait is ellátja.