Resonance: A Plague Tale Legacy

A Resonance: A Plague Tale Legacy a francia Asobo Studio külső nézetes akció-kalandjátéka, amely az A Plague Tale-sorozat harmadik darabjaként, egyben különálló előzménytörténeteként meséli el a Requiemből megismert Sophia fiatalkorát. A sorozat eddigi, elsősorban lopakodásra épülő részeitől eltérően ezúttal a közelharc kerül előtérbe, a középkori Európa pedig a görög mitológiával és az ősi minószi civilizáció világával keveredik.

Történet

A cselekmény 1334-ben, tizenöt évvel az A Plague Tale: Requiem eseményei előtt játszódik. Főhősünk Sophia, akit a sorozat rajongói a második részből ismerhetnek, ahol hajóskapitányként segítette Amicia és Hugo útját. Ebben a történetben azonban még egy fiatal, vakmerő fosztogató, aki egy rablóbanda tagjaként nőtt fel, és akit a saját múltja körüli rejtélyek hajtanak előre.

Sophia gyerekkorát egy kolostorban töltötte, ahová az anyja záratta be. Az apácák egy ismeretlen anyagot fecskendeztek a karjába, és ettől fogva különös látomások gyötrik, amelyekben újra és újra egy görög harcos és egy hatalmas kapu jelenik meg előtte. Az apácák arra kényszerítették, hogy mindent lerajzoljon, amit lát, egészen addig, amíg apja, Alec a bandájával meg nem rohanta a kolostort és ki nem szabadította őt. Alec megfogadta, hogy kideríti a látomások eredetét, de egyik expedíciójáról már nem tért vissza. A banda vezetését hű embere, Faro vette át, aki a lányról való gondoskodást is magára vállalta.

Évekkel később Sophia már rettegett harcossá cseperedett, Faro nyomozása pedig egy görög sziget felé mutat. Ahhoz azonban, hogy odajussanak, először egy különleges kulcsot kell megszerezniük Velencéből. A rajtaütés csapdába fordul, mert valaki elárulta a bandát a velencei hadseregnek. Sophia megszerzi a kulcsot, egy különös, mechanikus gömböt, ám a menekülés során elszakad társaitól, és egyetlen barátjával, Lenivel együtt végül a Minótaurosz szigetére vetődik.

A szigeten egy ősi labirintus romjai várják, ahová nemcsak ő érkezik meg: a velencei katonák és az egykori bajtársak is egy rejtélyes kincs reményében kutatják a mélyét. A legendák szerint azonban kevesen tértek vissza innen élve, a sötétben pedig egy nyugtalan, rettenetes lény lapul, amely mintha minden lépését előre tudná. A történet két szálon fut, Sophia középkori kalandja mellett a minószi idők eseményei is kibontakoznak, és kiderül, hogyan köti össze a sors két hős életét a sorozatból ismert, titokzatos Maculával. Sophia útja így egyszerre vezet a sziget szívében rejtőző átok és a saját származásának megfejtése felé.

Játékmenet

A Resonance külső nézetből játszható, és a sorozat korábbi részeihez képest jóval akcióorientáltabb. Amicia és Hugo óvatos lopakodása helyett Sophia képzett, fürge és elszánt harcos, aki gyors, véres közelharcban veszi fel a küzdelmet. Az ellenfelek támadásait hárítani lehet, a jól időzített hárításokat erőteljes ellencsapásokkal és halálos kivégző mozdulatokkal toroljuk meg, emellett kitérni is tudunk, és különféle trükkökkel is felülkerekedhetünk az ellenfeleken. Sophia felszerelése is fejleszthető, különböző kardokat szerezhetünk, a viselt talizmánok pedig a harci tulajdonságait erősítik. A fejlesztők szándéka szerint a harc kihívást jelent, de azok is élvezhetik, akik nem rajongói a kifejezetten kegyetlen nehézségű akciójátékoknak.

A felfedezés legalább ekkora szerepet kap. Sophia a jegyzetfüzetében őrzött tudás segítségével követi a bandája nyomait, miközben egy gazdagon kidolgozott, veszélyes csapdákkal és próbatételekkel teli labirintusban halad előre. A fejtörők gerincét a lopott minószi gömb adja, amellyel a fényt irányíthatjuk: ezt az erőt a legenda szerint maga Daidalosz szőtte bele a sziget szívébe, így a rejtvények többsége a fénysugarak terelése és a környezet ügyes használata körül forog.

Újdonság a két idősík közötti váltás is, amely révén a középkori jelen és az ősi minószi múlt között ugrálhatunk, a múltban történtek pedig hatással vannak a jelen eseményeire. A feszültséget a szigeten vadászó lény is folyamatosan fenntartja: vele szemben nincs helye a nyílt harcnak, csak elrejtőzni, túljárni az eszén és folyamatosan továbbhaladni lehet.

Technikai megoldások

A játék az Asobo saját fejlesztésű Zouna grafikus motorjával készült, amely a sorozat korábbi részeit is hajtotta. A stúdió nyilatkozatai szerint a nagyjából hetven fős csapat tudatosan lemondott a generatív mesterséges intelligencia használatáról a fejlesztés során, mert azt a kreativitás és a hitelesség veszélyeztetőjének tartja.

A zenéért ismét Olivier Derivière felel, aki az előző két rész zenéjét is komponálta. A krétai helyszín miatt teljesen új zenei megközelítést választott: a dalszövegeket franciául írta meg, majd munkatársai segítségével ciprusi görög nyelvre fordíttatta le őket. A felvételeken az Amalgamation Choir húsz ciprusi görög női énekese szólal meg anyanyelvén, a hangzást pedig olyan hagyományos hangszerek színesítik, mint a yaylı tambur és a rebab. Sophia hangját Anna Demetriou kölcsönzi.

Megjelent változatok és letölthető tartalmak

A játék 2026. augusztus 27-én jelent meg PlayStation 5-re, Xbox Series X|S-re és PC-re, ez utóbbin a Steamen és az Epic Games Store-ban is. A megjelenés napjától elérhető az Xbox Game Pass kínálatában is, és támogatja az Xbox Play Anywhere szolgáltatást.

Az alapjáték mellé a Heritage Pack nevű letölthető kiegészítő is megvásárolható. Ebben található a Minószi kard, amellyel minden harmadik találat egy erőteljes, az ellenfelet megbénító csapást mér, valamint Alec medálja, az apja által hátrahagyott ősi kincs, amely az összes talizmán tulajdonságait megnöveli. A csomag része továbbá egy exkluzív digitális artbook is, amely a játék készítésébe enged bepillantást.

Egyéb infók

Még a megjelenése előtt jelölést kapott a Golden Joystick Awards 2025-ös gáláján a legjobban várt játék kategóriájában.

A játékot David Dedeine rendezte, a forgatókönyvet Carol Ann Bañuls írta. A fejlesztők elmondása szerint a Requiem után, hét év Amiciával és Hugóval töltött munka után egy kreatív megújulásra vágytak, ezért választottak új főhőst, új helyszínt és új játékmeneti irányt. Az Asobónak korábban nem volt tapasztalata a közelharcra épülő harcrendszerek készítésében, így ezt menet közben kellett kitanulnia. A vezető pályatervező, Valérian Robert szerint a Ghost of Tsushima, a Sekiro: Shadows Die Twice és a Sifu volt rájuk hatással, az eredetileg megalkotott harcrendszert pedig később könnyebbre hangolták, tekintettel a sorozat lopakodáshoz szokott rajongóira.