Novemberben érkezik a Psycho-Sleuth, a kognitív zavarokra épülő nyomozós vizuális regény
A Danganronpa és az Ace Attorney nyomdokain, csak kissé nyakatekert érzékeléssel
A játék követésével sosem maradsz le a játékhoz kapcsolódó legfrissebb hírekről, mivel emailben vagy itt az oldalon értesítőt küldünk neked róla. Ha nem szeretnél emailt kapni, akkor ezt a profilod beállításaiban tudod módosítani.
Tizenhárom, ritka kognitív zavarral élő gyilkos játszmájában kell rendet vágni, ahol a betegségek magát a bűnügyi helyszínt és a tanúvallomásokat is meghamisítják.
A Psycho-Sleuth egy olyan vizuális regény (visual novel), amelyben egy kultusz halálos próbatételére összegyűjtött tizenhárom szereplő gyilkosságait kell felgöngyölíteni, miközben az ő kognitív zavaraik torzítják el a látottakat és a hallottakat.
A világot a markában tartó, Li nevű titokzatos kultusz kegyetlen próbatételt hirdet, amelynek egyetlen szabálya van: aki úgy gyilkol, hogy nem bukik le, az istenné válhat. A játszmára tizenhárom kórsújtottat (Afflicted Ones) hívnak össze, akik mind valamilyen ritka kognitív zavarban szenvednek, és a torzult érzékelésük a környezetükre is hatással van, így a tetthelyek minden józan észnek ellentmondanak.
A zavarok nemcsak a szereplők jellemét rajzolják, hanem képességként is működnek. A leleplezett tettes büntetése mindig a saját elmezavarához igazodik, a szálak pedig fokozatosan vezetnek el a kultusz mögött álló valódi értelmi szerzőig.
A Psycho-Sleuth a klasszikus zártkörű gyilkossági rejtvényeket ötvözi az érzékelés torzításán alapuló mechanikákkal. A nyomozás során a helyszínek szándékosan hiányosak és félrevezetőek, hiszen a bizonyítékok egy része a szereplők zavarai miatt egyszerűen nem jelenik meg a képernyőn. Arc nélküli holttestek, letörölt nyomok és az érzékelésből kiesett térrészek nehezítik a következtetést, és sokszor még az alapkérdés is nyitott marad, hiszen egy szétroncsolt tetem éppúgy lehet gyilkosság áldozata, mint a saját idegenkéz-szindrómájáé.
A gyűjtött információk a vitamódban (Debate Mode) válnak fegyverré. Itt gyors tempóban kell megítélni minden egyes elhangzó állítást, eldönteni, hogy a játékos elfogadja e a másik szavait, vagy a megfelelő pillanatban a megfelelő bizonyítékkal vág vissza. Ezek a párbajok egyszerre teszik próbára a logikát, az ösztönöket és az időbeosztást, a szereplők pedig a saját kórképük erősségeire támaszkodva próbálják elfedni a gyengeségeiket.
A tizenhárom kórsújtott mindegyike külön képességet kap, ezért a gondolkodásuk megértése éppolyan fontos a nyomozásban, mint a tárgyi bizonyítékok összegyűjtése.
A játék animés stílusú, kézzel rajzolt karakterábrázolást használ, a szereplőket részletes Live2D animációk keltik életre, a hangsúlyos jelenetekhez pedig több mint negyven nagyméretű illusztráció készült. A helyszíneket több tucat háromdimenziós háttér adja, a kihallgatások és a büntetésjelenetek pedig filmes vágásokkal, mozgóképes betétekkel jelennek meg.
A szövegmennyiség félmillió karakter körül mozog, a japán szinkron több mint tízezer sornyi felvételt tartalmaz, a zenei aláfestésről pedig több mint ötven eredeti szerzemény gondoskodik. A menü és a feliratok angolul, japánul, egyszerűsített és hagyományos kínai nyelven érhetők el, teljes hangalámondást a japán változat kapott.
A Danganronpa és az Ace Attorney nyomdokain, csak kissé nyakatekert érzékeléssel