Beszélgetéssel kell megmenteni a Földet a Donutalban
Az Arc System Works új kalandjátékában nincs pecsét és nincs papírmunka, csak kérdések és hazugságok
A játék követésével sosem maradsz le a játékhoz kapcsolódó legfrissebb hírekről, mivel emailben vagy itt az oldalon értesítőt küldünk neked róla. Ha nem szeretnél emailt kapni, akkor ezt a profilod beállításaiban tudod módosítani.
Egy űrkikötő beléptető pultjánál dolgozunk 2206-ban, ahol pusztán beszélgetésekből kell kitalálnunk, melyik földönkívüli mond igazat, vagy épp melyik akarja pusztán szórakozásból elpusztítani a Földünket.
A Donutal egy beszélgetésre épülő sci-fi kalandjáték, amelyben egy nemzetközi űrkikötő ellenőrző pultja mögül döntjük el, melyik földönkívüli léphet be a Földre. Fegyverünk nincs, csak a kérdéseink, a bejövő idegenek válaszai pedig ritkán fedik teljesen a valóságot.
A játék 2206-ban játszódik, több mint száz évvel azután, hogy az emberiség a huszonegyedik században megörökölt válságai végleg kicsúsztak az irányítás alól. A megoldásért, a Föld a nála technológiailag jóval fejlettebb idegen civilizációkhoz fordul, a hajdani Nemzetközi Űrállomás maradványaira épült International Space Port (nemzetközi űrkikötő) pedig a bolygó kapujává válik. Főhősünk százötven év hibernáció után ébred fel ebben a világban, ráadásul egy hatalmas, számára megmagyarázhatatlan adósság terhével, amiről semmilyen emléke nincs.
A tartozás törlesztésére egyetlen módja marad: elvállalni egy olyan állást, amit még a legádázabb ellenségeinek sem kívánt. Chief Extraterrestrial Counselor, vagyis a földönkívüli ügyekben illetékes főtanácsadó lesz belőle, és pontosan azon a napon áll munkába, amikor a Föld hivatalosan is felveszi a diplomáciai kapcsolatot a többi bolygóval. Innentől kezdve a beléptető pult másik oldalán feltűnő idegenek sorsáról kell döntenie.
A látogatók a legkülönfélébb ürügyekkel érkeznek. Van, aki turistaként, van, aki tanulmányútra, mások bevándorlóként vagy menedékkérőként, egyesek bűnözői szándékkal, sőt akadnak olyanok is, akik nyíltan a pusztításban vagy éppen szövetségesek keresésében utaznak. A beengedett vendégek tettei visszahatnak a bolygóra, a következményekről pedig minden reggel a hírek számolnak be. A cél kettős: letudni az adósságot, és egyszer újra a Föld talajára lépni. De hogy létezni fog-e még a bolygónk addigra, az kizárólag a mi ítéleteinken múlik.
A munkanap mindig a hírek átfutásával kezdődik, ebből derül ki, milyen hatással jártak az előző napi döntéseink. Utána következik az igazi feladat, vagyis a beléptetésre váró földönkívüliek meghallgatása és a végső ítélet, hogy beengedjük vagy elutasítjuk őket.
Amiben a Donutal különbözik a hozzá hasonló játékoktól, hogy papírmunka egyáltalán nincs benne, nem pecséteket keresünk és nem dokumentumokat vetünk össze, hanem kizárólag beszélgetünk. A rendszer csoportos ellenőrzésre épül: egyszerre akár nyolcfős társaságot is kezelésbe vehetünk, és a csoport tagjainak elszólásaiból, gyanúsítgatásaiból, hallgatásaiból és egymás védelmezéséből kell kihámoznunk az igazságot. Az összefüggések, az ellentmondások és az árulkodó jelek mindig a teljes társaság válaszaiból rajzolódnak ki.
Az igazi eszközünk az egyidejű kihallgatás: a csoportból egyszerre két idegent hívhatunk be a kihallgatószobába, ők pedig egymás jelenlétében egészen máshogy viselkednek. Számít, hogy szerelmespárt, két teljesen idegent vagy éppen két ellenséges faj képviselőjét ültetjük egymás mellé, mert a társítás megváltoztatja a válaszokat, és olyan rejtett motivációkat vagy ellentmondásokat hozhat felszínre, amikre külön-külön sosem derülne fény.
A döntések súlyosak és visszafordíthatatlanok. Csábító beengedni mindenkit, aki a Föld boldogulásához hozzájárulhat, viszont egyetlen rossz ítélet elég ahhoz, hogy egy veszélyes látogató jóvátehetetlen kárt okozzon. A történet ennek megfelelően a mi ítéleteink mentén ágazik szét, és több befejezés felé vezethet.
Az idegenek között ismerős és teljesen bizarr figurák is előfordulnak. Asszisztensünk a DOLPHIN nevű android, aki eligazít és támogat, de ítéletet nem hozhat, és erkölcsi kérdésekre sincs kézikönyve, ráadásul a külsejéhez felhasznált emberi modell kiléte mindmáig rejtély. A Martian, vagyis a valóban létező marslakó képtelen hazudni és semmiféle érzéke nincs a társas helyzetekhez, ezért brutális őszinteségével rendre megbántja a többieket. A Pictor faj tudása állítólag az egész univerzumban a legnagyobb, technológiájuk messze meghaladja a földit, így sokan bennük látják a bolygó megmentőit. A polipszerű Octo lények különös beszédmódjukról ismertek, kifejezetten okosak és őszinték, ugyanakkor a velük genetikailag rokon Takoo fajjal ellenséges viszonyban állnak, aminek okát maguk sem értik.
A Donutal kétdimenziós, rajzolt megjelenítést használ, a földönkívüliek pedig folyamatosan mozgó, animált karakterillusztrációként ülnek velünk szemben, így a mimikájuk és a gesztusaik is információt hordoznak. A hátterek festett illusztrációk, az űrkikötő különböző helyszíneit jelenítik meg.
A hangulatért saját zenei anyag felel, a fejlesztők a megjelenés előtti fejlesztői naplókban külön kiemelték az EMERGENCY SEQUENCE című számot, amely az ellenőrzés egy bizonyos, feszült pillanatában szólal meg.
Az Arc System Works új kalandjátékában nincs pecsét és nincs papírmunka, csak kérdések és hazugságok
Még senki nem írt szöveges véleményt.