DESOLUS

A DESOLUS egy belső nézetes logikai kaland, amelyben egy hatalmas, gótikus stílusban épült várost járunk be, ám a metropolisz egy rejtélyes kataklizma miatt két valóságra szakadt: az egyik a virágzó múlt, a másik a romokban álló jövő. Fekete lyukak segítségével közlekedünk a két idősík között, és az építészeti elemeket egyik korból a másikba átemelve nyitunk utat magunknak a város szíve felé.

Történet

A játék Desolus városában játszódik, amelyet egy megmagyarázhatatlan kataklizma fenyeget, és ez a jelenség magát a valóságot repesztette meg. A hasadásokban portálok nyíltak, ezeken keresztül pedig szabadon átjárhatunk a település múltbeli és jövőbeli változata között. A múltban a katedrálisok, kertek és lépcsősorok még épek, a jövőben viszont ugyanez a városrész romhalmaz, így ugyanaz a helyszín gyökeresen másképp néz ki attól függően, hogy melyik időben állunk benne.

Utunk a város bejáratának lépcsőin indul, és a Tükrözött Kerten keresztül vezet tovább, ahol találkozunk Desolus rejtélyes őrzőjével. Ő az egyetlen, aki eligazítást tud adni a városról és a közelgő végzetről, viszont van egy figyelmeztetése is a számunkra: a másik valóságban létező alteregójával érdemes óvatosan bánni. Ahogy egyre beljebb hatolunk a városba, úgy rajzolódik ki, mi okozza a valóság szétesését, és hogy mi köze mindehhez a központi kastély mélyén rejtőző erőnek. A történet nem magyarázatokkal, hanem a helyszínekkel és az őrző szűkszavú megjegyzéseivel mesél, a végső tétje viszont egyértelmű: a várost meg kell menteni a teljes megsemmisüléstől.

Játékmenet

A DESOLUS játékmenetének alapja a fekete lyukak kezelése. Ezekkel tudunk átlépni a múlt és a jövő között, illetve ezekkel tudjuk átvinni az építészeti elemeket, a lépcsőket, boltíveket és törmelékeket egyik idősíkból a másikba. Egy olyan lépcső, amely a jövőben már összeomlott, a múltban még ép, tehát ha a megfelelő pillanatban a megfelelő helyre hívjuk át, akkor járható úttá válik. A feladványok jó része abból áll, hogy fejben kell összeraknunk, hogyan néz ki ugyanaz a tér a két korban, és melyik darabját kell átemelnünk ahhoz, hogy összefüggő útvonal keletkezzen.

A város hét nagyobb területre oszlik, a monumentális bejárati csarnokoktól a tükrözött kerteken át a központi kastélyig, és mindegyik a maga építészeti logikájára épít. A fejtörők között fénnyel működő kapuk is akadnak, ezekhez a megfelelő irányba kell terelnünk a sugarakat, illetve hologramokat is aktiválhatunk, amelyekkel a hatalmas portálokat mozgathatjuk az összeomlott katedrálisok szintjei között. Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy olyan épületeken is átkeljünk, amelyek egyszerre csak részben léteznek.

A pályaszerkezet nem lineáris, a város bejárható egységként működik, és a haladás üteme leginkább azon múlik, mennyire gyorsan tanuljuk meg olvasni a tereket. A játék szándékosan nem fogja a kezünket, fegyverek és harc nincsenek benne, a kihívást kizárólag a térbeli gondolkodás és a megfigyelés adja.

Technikai megoldások

A látvány M. C. Escher lehetetlen épületeit idézi, a fejlesztő szavaival élve escheri stílusú architektúrát kapunk, csak éppen valós idejű, bejárható háromdimenziós térben. A két idősík vizuálisan is élesen elválik egymástól, a színvilág és a megvilágítás váltása azonnal jelzi, melyik valóságban vagyunk éppen, a portálok pedig folyamatosan láttatják a másik oldalt, ami szürreális, néhol kifejezetten pszichedelikus képeket eredményez.

A hangulatért nagyrészt a Kyle Landry által jegyzett zongorára épülő, klasszikus hangzású zene felel, amely a látvánnyal együtt inkább álomszerű, mint fenyegető összképet ad. A játék egyetlen ember, Mark J. Mayers munkája, aki több mint egy évtizeden át építette fel a várost, és a produkciós érték ehhez képest feltűnően magas. A DESOLUS számos fesztiválon szerepelt, sőt kiállították a washingtoni Smithsonian American Art Museumban is.