Általában nem tőlem szoktatok olvasni ismertetőt olyan programokról, melyek középpontjában szinte csak a különféle logikai feladványok megoldása áll, azonban az egyetlen fejlesztő által összerakott Desolusnak olyan hangulatos volt a trailere, hogy szépen behúzott a csőbe. Így velem együtt átélhetitek, milyen élményt is ad.
Az a bizonyos trailer ugyanis rögvest olyan szép zongoradallamokkal bombázza a hallójáratainkat, miközben egyszerű, de stílusos helyszíneket mutat be, hogy rögtön a klasszikus Journey-re, vagy régi nagy kedvencemre, a The Bound-ra kezdtem asszociálni róla. Két epikus, agyfárasztó kaland között pedig kifejezetten jó élmény elmerülni egy olyan produktumban, amiben nincs más dolga az embernek, mint a szemkápráztató helyszíneken eljutni A pontból B-be, miközben szól a hangulatos muzsika, és szépen lassan megismerjük a háttérben meghúzódó, általában valami komoly mondanivalóval rendelkező történetet. Hát, cikkünk alanya nem pont ilyen.
A Desolus ugyanis egy roppant egyszerű alapokon nyugvó, 3D-s belső nézetes logikai játék, amiben a történet kimerült annyiban, hogy a címadó kastélyban(?) járunk, méghozzá a világvégén, amikor is a tér és idő egész kellemetlenül összeomlóban van, a játékos karaktere pedig csakis arra az egyetlen célra lett létrehozva a bibliailag viszonylag akkurátus angyali lények által, hogy valahogy akadályozza meg a teremtés végének eljövetelét. Oszt’ kábé ennyi. Minden pálya/helyszín sikeres abszolválása után megjelenik előttünk az éteri feljebbvalónk, és olvashatatlanul gyorsan feliratozva elregéli pár mondatban a soványka sztori következő részét, hogy aztán mehessünk tovább logikázni.
Utóbbiból pedig nem lesz hiány, bár nagyon nem egy Talos Principle-ről van szó. A sajtóanyag szerint egy gótikus világban járunk, amit M. C. Escher alkotásai ihlettek meg. Hát, ha nagyvonalú akarok lenni, akkor valamennyire tényleg így van. Elvégre a helyszínek gótikussága kimerül abban, hogy egy korrekt UE demóprojektnek kinéző, eléggé sablonos falakra meg tetőkre romos toronycsúcsok kerültek fel, ellenben mindenfelé kifacsart terekre ne számítsunk. A tér-idő összeomlása csupán annyiban nyilvánul meg, hogy mindenfelé kis repedésekre/portálokra lelhetünk, amiken, miután gombnyomásra megnyitottuk őket, a standard naplementés, eléggé lepusztult jelen, és az éjszakai, jóval lepusztultabb jövő között léphetünk át, meg vissza. És az összes feladat erre épül valamilyen szinten.
Desolus - Launch TrailerAz elején még csak pölö fel kell jutnunk a lépcsőn, ami az A világban leomlott, a B világban még nem, így magától adódik, hogy mi is a teendő. Ehhez igen hamar hozzá fog jönni, hogy nem csak a játékos közlekedhet a portálokon át, hanem van olyan típusuk, melyeken keresztül bizonyos tereptárgyak is mozgathatóak, ezzel elhárítva az utunkba kerülő akadályt. Az előbbi lépcsős példából kiindulva előfordul, hogy a szétesett darabjait ide-oda kell mozgatni a nappal és az éjjel között, míg ki nem rakjuk így az egész felfelé vezetőt utat. Aztán az emeletre feljutva, ugyanezt fogjuk csinálni, minimálisan megbolondítva, aztán megint s megint.
Ha gonosz akarnék lenni, akkor az egész játék olyan, mintha a fejlesztője kitalált volna néhány kifejezetten ötletes feladványtípust, hogy aztán kiadja valamelyik AI modellnek, hogy mindegyikből iteráljon olyan egy tucattal, odafigyelve rá, hogy mindegyik alig térjen el az előzőtől. Ha meg nem akarok az lenni, akkor azt mondom, hogy saját kútfőből csinálta ugyanezt, miközben konkrétan copy paszta szobákon megyünk keresztül, amik csak a nagyobb helyszínváltásnál változnak másmilyenre (a hozzájuk kapcsolódó feladatokkal együtt), hogy aztán abból kapjunk orrvérzésig a következő váltásig.
Jó, egy kis költségvetésű indie cuccról van szó, aminek, ha már a kemény 2 órájáért mégis elkérnek 20 eurót, akkor ne kelljen tök ugyanolyan feladatokat csinálni benne, a tök ugyanolyan helyszíneket bámulva. Pedig a két világra szakadt alapötletét néha kifejezetten érdekes feladatokra vezeti ki, hogy aztán 10 perc alatt azokat is megutáltassa velünk a lemásolgatásaival. Ha legalább, mittudomén, szobánként variálódnának ezek, akkor is rájuk unnánk egy idő után, csak nem az első negyedórában lógna ki a lóláb, hogy a fenéket fogunk mit itt látványos escheri labirintusokban bolyongva erőteljes kicsi-szürkecella gyötréseket végezni. Annyi, de annyi potenciál adódott volna a játékban, erre orra bukott a kivitelezésben.
Néhol már-már el is felejtettem, hogy nem az őszi demófesztivál valamelyik ingyenes cuccát, hanem egy kész, fizetős produktumot nyomkodok, annyira prototípus fíling lengi be az egészet. Valahol azért remélem, hogy sikerül annyit eladni belőle, hogy egy nagyobb csapat, nagyobb költségvetésből készíthessen egy folytatásszerűséget, ami remélhetőleg jóval többféle feladványt és helyszínt tartalmaz majd. Addig is, marad nekünk a Desolus, ami a fentiek ellenére nem egy szörnyű produktum, de inkább érdemes megvárni vele egy 50 %-os leárazást.
Technikailag nincs amúgy vele semmi gond, a nem túl szuper gépemen simán hozta a 4K 60 FPS-t, bárminemű riccenés nélkül, méghozzá Linuxon játszva; az pedig piros pontot érdemel, hogy ilyen szépen fut egy nem windowsos környezetben. Mondjuk, ha a képeket és a trailert megnézzük, nagyjából mindenki egyetért szerintem abban, ha azt mondom, hogy grafikailag nincs semmi olyan a produktumban, ami miatt nem futkározott volna el az elmúlt 20 év bármelyik platformján, csak persze jóval kisebb felbontásban. Nem miatta fogunk beruházni egy közel egymillió hufra drágult 5080-asra, az biztos.
Ahogy írtam fentebb, szinkron az sajnos nincsen, ahogyan a különféle hangok is kimerülnek a lépteink monoton kopogásában, meg a portálnyitáskor felhangzó üvegreccsenésen, és a rajtuk átdobott tárgyak eltűnésekor hallható süvítésben. De legalább zeneileg tényleg sikerült maradandót alkotni. Nagyon hangulatos, leginkább zongorára épülő OST-t hallhatunk, ami szépen feltette nálam a Kyle Landry komponistát a térképre. Kár, hogy elég röviden szólnak az egyes szerzemények, és mindig csak akkor csendülnek fel pár percre, ha új területre érünk. Ennek köszönhetően a játék nagy részében a síri csendet hallgathatjuk, miközben az egymás után érkező feladványokon törjük a kobakunkat.
DESOLUS Gameplay Walkthrough Full Demo PC 4K 60FPSA Desolus egy csapat első próbálkozásaként egyáltalán nem olyan szörnyű, csak sajnos a jótól is nagyon messze van. Kár, hogy az alapjául szolgáló kreatív ötletek végül nem tudtak változatos fejtörőkként kibontakozni. Ennek ellenére el lehet lenni a végigvitele két egész órája közben, ha valaki némileg barátságosabb áron szerzi be a megjelenésekori áránál.
A cikk játéka
Olvasd el ezt is
Hozzászólások
Csak regisztrált felhasználók tudnak hozzászólni.
Írd le a véleményedet a témában!