Tenebris Somnia

A Tenebris Somnia argentin alkotók kétdimenziós túlélő-horror kalandjátéka, amely a Silent Hill és a Resident Evil klasszikus részeinek nyomasztó, szűkös erőforrásokra épülő hangulatát a nyolc- és tizenhat bites korszak pixelgrafikájába ülteti át. Különlegessége, hogy a történet kulcspontjain elhagyja a pixeleket, és díjnyertes argentin filmes stáb által, valódi színészekkel forgatott élőszereplős jelenetekben mutatja meg ugyanazt a lidércnyomást csak épp egészen más szemszögből.

Történet

Julia hétköznapi argentin nő, akit hosszú ideje ugyanaz a rémálom gyötör: volt barátját, a független filmesként dolgozó Ivant vörös ködbe burkolózó helyen borzalmas lények üldözik, majd a szeme láttára végeznek vele. Ivan egy ideje nem jelentkezik, a telefont sem veszi fel, ezért Julia úgy dönt, hogy a nála maradt kulccsal felkeresi egykori közös lakásukat, és megnyugtatja magát, hogy minden rendben van.

A lakásban azonban semmi sincs rendben. Az ablakokat deszkákkal szögelték be, mindenfelé dulakodás nyomai és szétszórt filmtekercsek hevernek, Ivan Devora című rövidfilmjének plakátja megrongálva lóg a falon, a féltve őrzött filmet pedig valaki a sütőbe tette, hogy elégjen. Az egyik szoba ajtaját különös ezoterikus jel és alvadt vérre emlékeztető vörös anyag zárja le, Ivannak pedig nyoma sincs. Amikor Juliának sikerül bejutnia a lepecsételt szobába, a lakás megváltozik körülötte: a tapéta más színű lesz, a falakon furcsa jelek tűnnek fel, odakint holdtalan, áthatolhatatlan sötétség borul a világra, a bejárati ajtó pedig nyitva áll. A lány hamarosan rájön, hogy már nincs egyedül a házban.

A játék lépésről lépésre bontja ki Julia és Ivan véget ért kapcsolatának részleteit, a különös társasház titkait és annak a lélektani rémálomnak az okát, amelybe a főhős belecsöppent. A legfontosabb kérdés végig ugyanaz marad: valóban csak álmok-e azok a rémképek, amelyek Juliát kísértik. A cím latin szavakból áll, a tenebrae sötétséget, a somnium álmot jelent.

Játékmenet

A Tenebris Somnia egy 2D-s, külső nézetes játék, amelynek egyik fele klasszikus kalandjáték: be kell járnunk a titokzatos társasházat, kulcsokat és tárgyakat kell gyűjtenünk, ezeket a leltárunkban akár össze is kell kombinálnunk, régi könyveket és feljegyzéseket kell átolvasnunk, hogy rájöjjünk, hogyan juthatunk tovább. Julia egy jegyzetfüzetet is vezet, amelybe a játék a fontos nyomokat magától feljegyzi. A fejtörők többsége arra épül, hogy melyik tárgyat hol és mikor kell használni, emellett akadnak számkombinációs zárak és összetettebb rejtvények is, ezek azonban ritkábbak.

A másik fele a túlélő-horror: Julia törékeny, alig van mivel védekeznie, a házban viszont egyre több bizarr szörnyeteg tör az életére. Fegyverként franciakulcsot, vascsövet és néhány lőfegyvert használhatunk, a lőszer azonban nagyon szűkösen van mérve, ezért a golyókat érdemes a valóban kilátástalan helyzetekre tartogatni.

A történet kulcspillanataiban, például egy új szereplő vagy egy új szörnyeteg felbukkanásakor, a játék hirtelen átvált egy élőszereplős jelenetre, amely ugyanazt a pillanatot hús-vér színészekkel mutatja meg. Ez a megoldás apróbb helyzetekben is visszaköszön: amikor Julia közelebbről megvizsgál egy régi fényképet, a pixeles kép finoman átúszik a valódi felvételbe, és így olyan részleteket is láthatunk, amelyeket a nyolcbites grafika nem tudna visszaadni. Az élőszereplős jelenetek némák, a párbeszédek a játékmenet közben szövegdobozokban jelennek meg. A független filmesekről szóló történethez illően egy rövidfilm darabjait is összegyűjthetjük, amelyet a végén egészében megnézhetünk.

Technikai megoldások

A játékmenet grafikája a Nintendo Entertainment System és a Famicom korszakát idéző pixelgrafika, amely retró külseje ellenére meglepően részletes helyszíneket és jól olvasható, kiemelt tárgyakat kínál. A szörnyek pixeles alakjai szándékosan elnagyoltak: a formák és színek csak sejtetik, mi áll velünk szemben, a részleteket a játékos képzeletére bízzák.

Az élőszereplős jeleneteket egy díjnyertes argentin filmes stáb forgatta valódi színészekkel, a szörnyeket pedig számítógépes trükkök helyett maszkokkal, sminkkel és protézisekkel keltették életre. Juliát Clara Kovacic alakítja. A felvételek gondosan bevilágított, igényes filmes munkák, így a pixelek és a valódi kép közötti váltás a régi, élő videót használó kalandjátékokra emlékeztet, csak jóval magasabb színvonalon.

A hangzás tudatosan visszafogott: a zene ritkán szólal meg, a csend pedig a feszültséget erősíti, a hangeffektek a grafikához illően nyersek, a régi nyolcbites gépek hangját idézik.

Kiadások, változatok

A brit Lost in Cult kiadó Nintendo Switch 2, PlayStation 5 és Xbox Series X|S konzolokra dobozos kiadást is megjelentetett, a hagyományos változat mellett korlátozott példányszámú gyűjtői kiadással, amelyből Switch 2-re 1500, PlayStation 5-re 1000, Xboxra pedig 500 darab készül. A fizikai kiadások borítóját Dakota Lee rajzolta.

Egyéb infók

A történetben szereplő Devora valódi film: Borghi és Iván Rojas 2024-ben forgatta ezt a hétperces, fekete-fehér rövidfilmet ugyanazzal a stábbal, amelyik a játék élőszereplős jeleneteit is készítette, és a film fesztiválokon is szerepelt.