Snatcher

A Snatcher egy kultikussá vált cyberpunk kalandjáték, amelyet a Konami fejlesztett és adott ki 1988-ban. A Hideo Kojima által írt és rendezett grafikus kaland azóta a műfaj egyik alapművévé vált, erős filmes hangulattal, sötét, futurisztikus világával és legendás történetvezetésével.

Történet

A játék a 21. század közepén, ötven évvel a Lucifer-Alpha nevű biológiai fegyver elszabadulása után játszódik, amely az emberiség jelentős részét kiirtotta. A túlélők egy része a Neo Kobe City nevű, Kelet-Ázsiában fekvő mesterséges szigeten telepedett le – és itt jelennek meg a rejtélyes „Snatcherek”: olyan humanoid robotok, amelyek embereket gyilkolnak meg, majd átveszik a helyüket a társadalomban. Külső megjelenésük szinte teljesen megkülönböztethetetlen az emberétől, így a fenyegetés láthatatlanul terjed.

A kormány létrehozza a JUNKER nevű különítményt, amelynek feladata a Snatcherek felkutatása és megsemmisítése. A játék főhőse Gillian Seed, egy amnéziás férfi, aki csak annyit tud a múltjáról, hogy valamilyen módon kapcsolódik a Snatcherekhez – ahogy elhidegült felesége, Jamie is. Gillian a JUNKER kötelékébe lép, hogy a nyomozás során nemcsak a robotok titkát, hanem saját elveszett múltját is feltárja.

Játékmenet

A Snatcher alapvetően menüvezérelt grafikus kalandjáték, amelyben a játékos szöveges parancsokkal – például look, investigate, move, talk – hajt végre műveleteket. A játékmenetet statikus, de részletesen megrajzolt képernyők határozzák meg, időnként animált elemekkel. A történet lineáris, erős hangsúllyal a párbeszédeken és a történetmesélésen, a fejtörők pedig viszonylag egyszerűek.

A világ félig nyitott, így Gillian több helyszín között is szabadon utazhat a nyomozás aktuális szakaszától függően. A kalandot időnként akciószakaszok szakítják meg, amelyek során az ellenségek egy 3×3-as rácson jelennek meg, és a játékosnak gyors reflexekkel kell őket kilőnie. A Sega CD-s változat támogatja a Justifier fénypisztolyt is, amely tovább fokozza az akciórészek élményét.

A párbeszédek során a karakterek arcképe gyakran megjelenik a képernyő alsó részén, hogy jobban közvetítse az érzelmeket – ez akkoriban szokatlanul filmszerű megoldásnak számított.

Technikai megoldások és stílus

A Snatcher vizuális világa erősen támaszkodik a kor PC-s japán grafikus kalandjátékainak megoldásaira, statikus hátterekkel és részletes pixelart karakterekkel. Hangulatában kifejezetten cinematikus, amit Hideo Kojima kifejezett inspirációi – Blade Runner, Akira, The Terminator, Invasion of the Body Snatchers – határoznak meg.

A fejlesztés a korszakhoz képest rendkívül hosszú volt: több mint kétszer annyi ideig tartott, mint egy átlagos játék, még akkor is, miután Kojima kénytelen volt a történet felét elhagyni.

Egyéb információk

A Snatcher megjelenésekor nem aratott kereskedelmi sikert, ám az idők során kultklasszikussá vált, és ma már a műfaj egyik meghatározó darabjaként tartják számon. Tematikája és megközelítése számos későbbi Kojima-játék – köztük a Metal Gear sorozat – alapmotívumait előlegezte meg. A játék Goichi Suda pályafutására is jelentős hatást gyakorolt, akivel Kojima később együtt dolgozott a Sdatcher című rádiódráma-előzményen.