Catechesis

A Catechesis egy horror szerepjáték, amelyben egy démon által megszállt ministránsfiú bőrébe bújunk: nappal jónak kell lennünk, éjszaka viszont démonokra vadászunk. A Yuppie Psycho alkotóinak alkotása a borús pixelgrafika és az anime stílusú átvezetők találkozásából egy sajátos, egyszerre hátborzongató és fekete humorral átszőtt kalandot épít fel.

Történet

A főhős Daniel, egy peremre szorult, szektás vallás ministránsa, akit megszáll egy szúnyogdémon. A fiú mindennél jobban szeretné meggyógyítani beteg nagyapját, ezért isteni közbenjárásért imádkozik, és sorra viszi véghez a jócselekedeteket, ezek pedig csodával határos módon valóban javítanak az idős férfi állapotán. A jó tetteknek azonban súlyos áruk van: minden egyes jócselekedet egy kaput nyit a pokolba. Hogy megmentse szeretett nagyapját, Danielnek egyre mélyebbre kell merészkednie az alvilágban, ezzel pedig örökre összefonja a két világot.

A kettősség a hétköznapokat is áthatja. Nappal Daniel az iskolát látogatja, megfordul a nagyapja templomában, betegeket látogat a kórházban, vagy épp egy szupermarketben dolgozik, és a város színes szereplőivel lép kapcsolatba. Amikor leszáll az éj, eltorzult, démonoktól hemzsegő világokba kerül, ahol az életéért küzd a különféle teremtmények ellen, miközben fejtörők és rejtvények megoldásával fejti fel a szekta hitvilágának titkait. A kérdés pedig végig ott lebeg a fiú felett: jó fiú vagy te, Daniel?

Játékmenet

A játékmenet gerincét a nappali és éjszakai szakaszok váltakozása adja. Nappal a hangsúly a város felfedezésén, a szereplőkkel folytatott beszélgetéseken, az iskolán és a munkán van, éjszaka viszont a kazamaták mélyére ereszkedünk, ahol a túlélés a tét.

A sorozat korábbi darabjaihoz képest a legnagyobb újdonság a harc. Az összecsapások megfontolt tempójúak: a fő fegyver egy távolsági eszköz, amelyet egy másodlagos közelharci fegyver egészít ki, a célzás pedig a két analóg karral irányítható, gurulásos kitéréssel kombinálva. A küzdelmek során Daniel tapasztalatot gyűjt, szintet lép, és különféle fejlesztésekkel teszi erősebbé magát az út során.

A megszerzett előny mellett a lopakodásnak is fontos szerep jut: az ellenfelek a hangokra és a fényre egyaránt felfigyelnek, így érdemes megfontoltan közlekedni. A felfedezés során zseblámpával vagy gyertyákkal világítjuk be a sötét zugokat, hogy értékes nyersanyagokra, rejtett ösvényekre és a vallás ősi tanaira bukkanjunk. Mindezt egy erős, karakterközpontú történet keretezi, amelyet anime stílusú átvezetők és játékon belüli illusztrációk gazdagítanak.

Technikai megoldások

A Catechesis a stúdió védjegyének számító retró, pixeles grafikát viseli, amely szándékosan sok részletet az ember képzeletére bíz, ezzel pedig csak erősíti a játék nyomasztó hangulatát. Ezt a látványvilágot teljes értékű, anime stílusú átvezető jelenetek egészítik ki, amelyek a cselekmény legfontosabb pillanatait emelik ki.

A zenét Michael „Garoad" Kelly szerezte, aki a VA-11 HALL-A és a Yuppie Psycho muzsikájáról ismert. A Catechesis aláfestése a korábbiaknál városiasabb, kortárs hangzás felé mozdul el, a trip hop hatásait olyan klasszikus horrorfilmek zenei örökségével ötvözve, mint a Halloween, az Ómen vagy a Suspiria, mindezt a kétezres évek japán kultúrájának hangulatával vegyítve. A játék egészének formavilága olyan címekből merít ihletet, mint a Silent Hill, a Deadly Premonition és a Persona-sorozat, a horror szerepjátékok közül pedig a Mad Father és az Ib, a friss pixeles indie vonalból a megidézett hatások közé tartozik az Omori és a Faith is.

Egyéb infók

A játéknak külön története van a stúdión belül: a Catechesis volt a Baroque Decay legelső projektje, amelynek előzetese egy évtizeddel korábban jelent meg, és amellyel a fejlesztők olyan oldalak figyelmét is felkeltették, mint a Kotaku és a Polygon. A munka akkoriban a túl nagyra nőtt terjedelem miatt félbemaradt, a már működő alapmechanikákból viszont két másik, sikeres játék született: a The Count Lucanor (2016) és a Yuppie Psycho (2019). A rajongók kérésére és egy nagyobb csapat tapasztalatával felvértezve a stúdió végül visszatért az eredeti elképzeléshez, és teljes formájában valósította meg azt.