Tex Murphy: Under a Killing Moon

A Tex Murphy: Under a Killing Moon az Access Software 1994-es FMV-kalandjátéka, amely a noir detektívtörténetek hangulatát és a sci-fit ötvözve, a maga korában forradalmi, szabadon bejárható 3D-s világban kelti életre Tex Murphy magánkopó történetét. A Tex Murphy-sorozat harmadik darabja, és az első, amely a valós felvételekből álló filmbetéteket egy valós idejű, háromdimenziós környezettel kapcsolja össze.

Történet

A játék 2042 decemberében, egy harmadik világháború utáni San Franciscóban játszódik. A pusztító atomháború nyomán a nagyvárosok jó részét újjáépítették – ilyen a modern New San Francisco is –, miközben bizonyos negyedek érintetlenül, romosan maradtak fenn, ahogyan a háború előtt álltak; ez az Old San Francisco. A katasztrófa a társadalmat is kettéosztotta: egyesek természetes ellenállást fejlesztettek ki a radioaktivitással szemben, ők a normálisak (Norms), mindenki más valamilyen formában mutáns (Mutant). A két csoport viszonya feszült, a mutánsok jellemzően a lepukkant városrészekbe szorulnak – Tex Murphy maga normális, mégis közöttük, az Old San Francisco Chandler Avenue nevű utcájában él, és a barátai is mutánsok.

A főhős, Tex Murphy magánkopó a béka feneke alatt van. Frissen elvált a feleségétől, Sylviától, munka nélkül maradt, alig van pénze, és az Old San Francisco egyik lepukkant zugában tengeti az életét. Tex úgy dönt, hogy összeszedi magát, és munka után néz – a szerencséje pedig fordulni látszik, amikor a szemközti Rook's Pawnshop zálogházban betörés történik, és felkérik az ügy felgöngyölítésére. Az esetet gyorsan megoldja, ám a hír eljut egy titokzatos nőhöz, aki Renier grófnőként mutatkozik be, és busás fizetségért megbízza Texet egy eltűnt szobrocska felkutatásával. Az eleinte egyszerűnek tűnő munka azonban fokozatosan elmérgesedik, és Tex egy olyan végzetkultusz nyomába ered, amely a Föld „megtisztítását” tervezi: a genetikailag tisztátalannak bélyegzett emberiség elpusztítását, hogy aztán a kiválasztott, „tiszta” maradékkal népesítse újra a bolygót. A nyomozás hat napja alatt Texnek kell megállítania a gonosz erőit, mielőtt azok elpusztítják az emberiséget és vele együtt a következő munkanélküli-segélyét is.

Játékmenet

A játék belső nézetből, a point-and-click kalandjátékok hagyományaira építve mesél: Tex bejárja a helyszíneket, tárgyakat vizsgál meg és vesz fel, beszélget a város figuráival, és apró nyomokból rakja össze a nagy képet. A legnagyobb újítása a maga idejében az volt, hogy az addigi statikus képek helyett egy teljesen bejárható 3D-s világot kínált: a játékos szabadon mozoghat, körülnézhet minden irányba, lehajolhat, és átkutathatja a helyszínek minden zugát a nyomok után. A sorozatban itt jelenik meg először az is, hogy a párbeszédekben a játék nem szó szerint mutatja meg, mit fog Tex mondani, hanem csak a válasz jellegét írja le, így némi bizonytalanságot hagy abban, hogyan üt ki egy-egy megszólalás.

A több mint harminc szereplővel benépesített világban a nyomozás hat játékbeli nap alatt zajlik, és a felfedezést bőséges, valós színészekkel rögzített filmes jelenetek tarkítják. A kezelőfelület a tárgyak, a párbeszédek és a nyomok kezelését fogja össze, a játékba épített tipprendszer pedig az elakadó játékosokat segíti ki – mindezt a sorozatra jellemző öniróniával és noir humorral fűszerezve.

Technikai megoldások

Az Under a Killing Moon a maga korának egyik legnagyobb szabású és technológiailag legmerészebb játéka volt. Négy CD-ROM-on jelent meg, és összesen mintegy 2,4 gigabájtnyi anyagot tartalmazott. A háromdimenziós világ – szemben a Doomhoz hasonló korabeli játékok sugárkövetéses (raycasting) megoldásával – valódi, textúrázott poligonokból épült fel, így a játékos minden irányba szabadon nézelődhetett, és akár le is hajolhatott, mindezt az akkor magasnak számító, 640×480-as felbontásig. A hangzásról 16 bites, 22 kHz-es minőség gondoskodott. A teljes mozgóképes anyag, vagyis az FMV (full-motion video – valós felvételekből álló filmes betétek) professzionális, hollywoodi színészek közreműködésével készült.

A játék figyelemre méltóan szerény gépigénnyel futott – egy egyszeres sebességű CD-ROM-os 386-os konfiguráción is játszható volt –, a négy lemez folyamatos cserélgetését pedig a készítők úgy enyhítették, hogy lehetővé tették az egyes lemezek külön CD-meghajtókhoz rendelését.

Egyéb infók

A játék fejlesztője és kiadója egyaránt az Access Software, megjelenése 1994. október 31. (MS-DOS, később Classic Mac OS is). A Tex Murphy-sorozat harmadik része, a Mean Streets és a Martian Memorandum után. A főszerepben – és egyben rendezőként, társtervezőként – Chris Jones látható Tex Murphyként; a szereplők között olyan film- és televíziós színészek tűnnek fel, mint Brian Keith (az Ezredes), Margot Kidder és Russell Means, a „Nagy Magánkopó az Égben” hangját pedig James Earl Jones kölcsönzi. A forgatókönyvet Aaron Conners írta, a zenei aláfestést jazz- és bluesszerzemények adják, minden fejezet elején egy emlékezetes, élő szaxofonriffel.

Az Under a Killing Moon megjelenésekor egyöntetűen pozitív fogadtatásban részesült, és mérföldkőnek számított a műfajban: 1996-ig mintegy 400 000 példányban kelt el, megdöntve az Access addigi értékesítési rekordjait. A történetből 1996-ban Aaron Conners tollából regényváltozat is született. Miután Chris Jones és Aaron Conners 2009-ben visszaszerezte a sorozat jogait a saját, független stúdiójuk, a Big Finish Games számára, a játék digitálisan, GOG-on (majd később Steamen, a sorozat többi részével együtt) is elérhetővé vált.