Rowli

The Dark Pictures Anthology: Little Hope (Október 29.)

Meglehetősen érdekesen viszonyulok a horror játékokhoz. Nem igazán szeretem őket, mégis van néhány, amit imádok és szívesen játszok. Az Alien: Isolation mellett, ezek a Supermassive csapat játékai, amik annak idején még az Until Dawnnal szippantottak magukba. Az antológiának indult Dark Pictures sorozat első része nem volt hibátlan, sőt, számomra egy kicsit csalódás is volt, de a fejlesztők nyilatkozatai és a ígéretei alapján úgy tűnik, hogy sikerült a fejlesztőknek előrébb lépni, és remélhetőleg ezt a pozitív irányba teszik. Külön öröm számomra, hogy a boszorkányok körül forog majd a téma, mert ezt mindig imádtam a könyvekben és a filmekben is. Ezen kívül ismét kellemes színészi játékra, humorra, fantasztikusan jó atmoszférára és a történetet befolyásoló, választási lehetőségekre számítok, hogy aztán majd átkozhassam magam, amiért ismét csak egy-két szereplőt sikerült megmentenem.

Gamedec (sajnos át tolták 2021-re)

Sosem hallottam erről a játékról, és valószínűleg teljesen el is kerüli a figyelmemet, ha Trish nem szól a demójáról, hogy - Próbáld ki, ez tetszeni fog neked. És yupp, igaza volt. Az egyetlen problémám a játékkal, hogy két hét szabit kell vennem mellé, olyan monumentálisnak tűnik. És ezt a húzást a Cyberpunk 2077-re tartogattam. Fene! Na mindegy, remélem, hogy nem kerül ez a játék is a gyűjtőkosaramba - majd nyugdíjaskoromban előveszem - címkével, mert kár lenne érte. Teljesen erőszakmentes játékmenet (vagy csak minimális erőszak), krimi, nyomozás, cyberpunk és a történetet jelentősen befolyásoló döntések. Mindez izometrikus nézetből, RPG és kalandelemekkel megfűszerezve. Ha nem rontják el a fejlesztők, akkor a Disco Elysium sikereinek nyomdokaiba léphet.

Twin Mirror (December 1.)

Twin Mirror kalandjáték

Számomra hiányzik az utóbbi évekből egy modern, NEM sétaszimulátor stílusú, mindfuck kalandjáték, és pont ezt várom a Dontnod következő projektjétől. Jó hír, hogy egészben kapjuk meg, és nem részenként.

Chicken Police (2020 - október)

Nem csak azért várom, mert magyar fejlesztésű, hanem mert egyszerűen . Legalábbis a demót, amivel játszottam imádtam, és 15 perc után abba is hagytam, mert nem akartam spoilereket, és úgy ahogy van, megjelenéskor, teljesen egészében akarom majd élvezni.

Trishtan

Haven (2020)

Kevés ennyire ötletes és ennyire fű alatt megbújó játék létezik. Én se tudnék róla, ha a Steam nyáron nem tartott volna egy demo-hetet, ahol többszáz játékot lehetett kipróbálni (és rögtön nosztalgikus hangulatba esni, hogy milyen jó is volt, amikor 15 éve bepattintottunk egy demo DVD-t és tök érdekes kincsekre akadtunk rajta), a bőség zavarában pedig valahogy ráakadt a szemem erre a sci-fi környezetbe ágyazott visual novell-Journey-klón keverékre. Az alkotásban egy idegen bolygóra a zűrhajójukkal lezuhant szerelmes tinédzserek túlélését kell biztosítanunk egyrészt, másrészt meg a kapcsolatukat kell pátyolgatnunk. Az előbbit kifejezetten csinos 3D-s grafikával prezentált bolygófelszín bejárásával, mármint berepkedésével kell biztosítanunk, ugyanis a két fiatal egy antigravitációs görkorcsolyával közlekedik, miközben fogja egymás kezét (tök cukik), az utóbbit pedig a lakókocsi-szerűen berendezett űrhajóban tehetjük meg visual novelként ábrázolva. Ilyenkor tetemes szövegen rághatjuk át magunkat, ahogyan a fiú és a leány megpróbál azért emberhez méltó életet élni a körülményekhez képest, pl. sütnek-főznek, takarítanak, meg minden olyat csinálnak, amit egy friss pár szokott (igen, társasjátékosnak, azaz). Szerintem a Haven teljes verziója az idei év egyik leghangulatosabb meglepetése lehet.

Brassheart (2020)

Brassheart

Gyönyörű, kézzel rajzolt kalandból kifejezetten hiány van mostanában, ezért is kaptam fel a fejemet évekkel ezelőtt a Brassheart-ra, amikor bejelentette a fejlesztését az eddig leginkább társasjátékokat csináló lengyel csapat. Hát, nem úgy néz ki, mint egy Daedalic alkotás a német barátaink aranykorából? De. Az alternatív, dízelpunk (olyan, mint a steampunk, csak dízel :D) 1920-van játszódó kalandban egy fiatal pilótanő, Pola Zagórska (van neved, te jány) irányítását vehetjük át, aki egy híres tudós, nem mellesleg az apja elrablása nyomában nyomoz, és még egy nagyon gonosz gőzzel, akarom mondani, dízellel üzemelő szuperkompjúterrel is szembe kell szállnia (meg egy halom puzzléval, azok nélkül nincs point and click). Várjuk is a játékot nagy szeretettel még idén valamikor.

Leisure Suit Larry: Wet Dreams Dry Twice (október 15.)

Larry

Rettenetesen, de nagyon rettenetesen szégyenteljes, hogy a megjelenésekor nem nagyon foglalkoztunk a klasszikus Larry-játékokat tiszteletben tartó modern folytatással (be is állítom Norbit a sarokba, ha már úgy is újra köreinkben köszönthetjük). Bár, Al Lowe-nek nulla köze volt a kalandhoz, mégis kreatívan, kedvelt nőcsábászunkat tökéletesen beleillesztve a mai világba tudta folytatni a legelső Leisure Larry-t. Plusz még sajátos hangulata, kézzel rajzolt grafikája és elvárható szinten debil humora volt. Mivel a játékosok is kedvelték, meg tuti, hogy anyagilag sem bukott meg, ezért pár hét múlva érkezik a folytatása, amiben kopaszodó barátunkkal egy egzotikus szigetvilágba látogathatunk el, hogy felkutassuk az ott eltűnt nőjét (szegény Larry-nek ritkán sikerül becserkésznie bárkit is a szebbik nem tagjai közül, és azoknak is mindig soványmalacvágtában találja hűlt helyét). Az új rész is kellemes, kézzel rajzolt grafikát, agyfárasztó humort és sok csö… női bájakat ígér október 15-i megjelenéssel.

Norbi

Amnesia Rebirth (október 20.)

Amikor felhoztam a közös beszélgetésünkben a többiekkel, hogy jön az új Amnesia, hamar kialakult a közmegegyezés, hogy teszteljem majd én mert az első két részről is én írtam annak idején. Azt már csak mellékesen jegyeztem meg (magamnak), hogy az első résztől 2 napig inszómniám volt miközben végigjátszottam, a Machine for Pigset meg csak szimplán halálra untam. Ettől még várom a Rebirth alcímre keresztelt harmadik részt, főleg azért mert a Frictional láthatóan alaposan átgondolta a játékot és nem rohant vele. Az október 20-i megjelenés után rávetem magam, mert alig várom, hogy megint remegve álljak fel a monitor elől.

I am Dead (október 8.)

Az I am Deadet elsősorban az érdekes koncepciója miatt várom. A főhőse Morris Lupton, a Shelmerton szigeten található múzeum kurátora. Ja és nem mellesleg halott. Kutyájával karöltve szellem alakban tér vissza, hogy megakadályozza a helyi vulkán kitörését. Eddig semmi különös nem lenne a játékban, csakhogy a szellem alak megváltozott képességekkel és látásmóddal jár. Ami aztán teljesen megbolondítja a programban található puzzleöket, a felfedezést és nem mellesleg a narratívát is. A többi szellemmel való kapcsolatunk kialakítása folyamán hozzájuk kötődő tárgyakat kell megtalálnunk amelyek az idő múlásával érthető módon elvesztek, vagy máshova kerültek. Nem csak a megtalálásuk hanem a működésük megismerése is fontos aspektus lesz, amíg végül teljesen megértjük az adott szellem jellemét. Hogy mindez hogy függ össze a természeti katasztrófa megelőzésével, az október 8-a után kiderül, ugyanis az I am Dead akkor jelenik majd meg.

The Signifier (október 15.)

Bár külső alapján nem ítélkezem, a The Signifier azzal hívta fel magára nálam a figyelmet, hogy a photogrammatry eljárásnak köszönhetően teljesen fotoreál közegben lehet majd kalandozni. A játékban egy professzort kell majd irányítani aki a mesterséges intelligencia és a pszichológia elismert szakembere. Egy nap megbízást kap a kormánytól, hogy nézzen utána egy techóriás cég vezetőjének halálának a körülményeit illetően. Az információk beszerzése után a tudós agyszkennerének használatával kell kisilabizálnunk, hogy pontosan miért és hogyan halt meg a cégvezető, Joanna. A különböző események aztán egyre mélyebbre vezetnek ahol a környezet felfedezése és a további nyomok megkeresése elengedhetetlenné teszi, hogy sikerrel járhassunk. A Signifier egy elég bonyolult játéknak tűnik, de pont ez teszi annyira érdekessé: tudatalattiba való vándorlás nem mindennap történik meg a képernyőnkön. Megjelenés október 15-én.